2026 építőanyag-árak előrejelzése Magyarországon: 6–15%-os drágulás várható az építőiparban

Várható-e további drágulás az építőanyagoknál 2026-ban?
Igen. A jelenlegi adatok és piaci folyamatok alapján Magyarországon 2026-ban összességében 6–8%-os építőanyag-drágulás várható, egyes termékkörökben ennél magasabb mértékben.

Gyors áttekintés 2026-ra:

• Építőanyag árak összességében: +6–8%
• Acél- és fémtermékek: +12–15%
• Tégla, beton, cement: +5–8%
• Szigetelőanyagok (EPS, XPS, kőzetgyapot): +6–10%
• Festékek, bevonatok: +8–12%
• Építőipari munkaerőköltség: +8–10%

Mi áll a drágulás mögött?

• tartósan magas energia- és importköltségek,
• munkaerőhiány és bérnyomás az építőiparban,
• a lehetséges ukrajnai újjáépítés, amely jelentős építőanyag-keresletet generálhat,
• kormányzati lakásprogramok és kedvezményes hitelek keresletélénkítő hatása.

Mit jelent ez az építtetőknek?

• az építkezések előre tervezése 2026-ban kulcsfontosságú,
• egyes építőanyagoknál hosszabb előrendelési időkkel kell számolni,
• a költségkontroll legfontosabb eszközei: kiviteli terv, több kivitelezői ajánlat, műszaki ellenőr.

A további részletek pontosan bemutatják, mely építőanyagok drágulhatnak leginkább, milyen piaci és jogszabályi tényezők hatnak az árakra, és hogyan csökkenthetők a kockázatok 2026-ban, illetve milyen lépéseket érdemes mindenképpen megtenni az építtetőnek.

A 2026-os építőanyag-piac áttekintése

A KSH által közzétett adatok alapján, az építési költség, azaz az anyag + munkadíj + közvetett költségek indexe 2015 = 100-ról 2024-re 234,7-re nőtt. Ebből az anyagköltség indexe 2015-höz viszonyítva 223,1, A 2025. évben is folytatódott az árak emelkedése, és ugyanerre számítunk a 2026. évben is.

Miért kulcsfontosságú az árak előrejelzése?

Az árak, azaz az építési költségek pontos előrejelzése az építési munka legfontosabb előkészítő feladata. Az építkezés megkezdése előtt a tervező árazott költségvetést készít. Ezzel tájékoztatja az építtetőt, hogy körülbelül milyen költségre lehet az építési munkák befejezésével számítani. Az árazott költségvetéssel egy időben készül több példány árazatlan költségvetés is. Ezeknek az a célja, hogy az építtető pontos, egységárakkal és mennyiségekkel ellátott árajánlatot tudjon beszerezni legalább három kivitelezőtől. Ha megvan, kiválasztásra került a kivitelező, elkezdődik az építtető erőforrásainak a megszervezése. Az építtetőnél készpénzben és bankhitel formájában rendelkezésre álló összeg alapján az is kiszámítható, hogy a rendelkezésre álló erőforrásból hány négyzetméteres lakóingatlan létesíthető. A rendelkezésre álló összeg alapján kell a terven a finomhangolásokat elvégezni.

Milyen tényezők mozgatják jelenleg a piacot?

A nyugat-európai országokban gyakran 30-40 %-al magasabbak az építési költségek, mint Magyarországon. Sőt, ha meglátogatunk egy osztrák építőanyag kereskedőt Bécsben, azt láthatjuk, hogy az építőanyagok ára 15-20 %-al magasabb, mint Magyarországon. Mindennek az a következménye, hogy a magyar építőipari munkások jobban meg vannak fizetve és ezért szívesebben dolgoznak külföldön, mint Magyarországon, és a magyarországi építőanyag gyártók, akik egyébként zömmel nyugat-európai nemzetközi vállalatok tulajdonában vannak, szívesebben eladják a termékeiket Ausztriában, magasabb áron, mint idehaza. A magyar piac mellett szól, hogy egy ponton túl a magas szállítási költségek miatt már nem éri meg Ausztriába kiszállítani és ott eladni a magyar gyártmányú anyagokat.

A legfontosabb globális gazdasági hatások, a nemzetközi ellátási láncok stabilitása

A szakirodalom általában még nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy hamarosan véget ér a háború Ukrajnában és elkezdődhet az ország újjáépítése. Csak becsült adatok állnak rendelkezésre arról, hogy a háborúban álló országban 250 ezer épület pusztult el vagy rongálódott meg jelentősen. Csak becsülni lehet azt, hogy a háború végén milyen újjáépítési forgatókönyvre lehet számítani. Bizonyos, hogy az első két békeév azzal telik majd el, hogy Ukrajna jelentős építőanyag importra szorul. A magyarországi gyártók teljes termelésüket egy évre előre le fogják kötni, azaz előre fizetéses alapon el fogják tudni adni. A legfontosabb globális hatás tehát az, hogy Magyarországon csak jelentős, több hónapos, féléves előrendeléssel lehet majd építőanyaghoz hozzájutni.

Az első két békeév alatt kiépülnek Ukrajnában a piacok, és elkezdődik, részben be is fejeződik a külföldi építőanyag gyártók kampányszerű gyártókapacitás kiépítési tevékenysége az országban. Ehhez az is szükséges lesz majd, hogy Ukrajnában ne csak az anyagi erőforrások álljanak rendelkezésre, hanem az állam is jelentősen támogassa hatósági eszközökkel a gyártók megtelepedését. Ukrajnában 3000 külföldi tulajdonrészesedéssel rendelkező vállalat dolgozik, ez a szám Magyarországon 15000. A lényeges különbség a két ország között abból adódhat, hogy a nemzetközi vállalatok megtelepedésének a feltételei Ukrajnában tisztázatlanok. Nincs egységes forgatókönyv egy-egy építőanyag gyár létesítésére. Az átláthatatlan és gyakran önkényes hatósági eljárások jelentős akadályokat jelentenek.

Az energiaárak, azaz az alapanyagár, a logisztikai költség és az infláció hatása az építőanyag-gyártásra

Az árak emelkedésében szerepet játszik az alapanyagárak és a logisztikai költségek növekedése, valamint az infláció. Ha elemezzük ezt a három tényezőt, azt állapíthatjuk meg, hogy úgy az alapanyagok előállítása, azaz a bányászat és a gyártás, mint a logisztika, azaz a szállítás az energiaárak növekedése miatt drágul. Az említett kör drágulása viszont felhajtja az inflációt, tehát szoros összefüggés van ezek között a tényezők között. A 2026. évben arra számíthatunk, hogy a drágulás folytatódik, mert a hazai építőanyag gyártók tevékenysége nem csak energia-, hanem importfüggő is, azaz terméktől függően, különféle mértékben jelentkezik a költségeikben a drága import és az energia.

Hangsúlyozni kell, hogy az ipari vállalatok számára nincs „rezsicsökkentés”. A magyarországi és a külföldi építőanyag gyártók az energia költségeiknek a többszörösét kénytelenek fizetni 2025-ben, mint amennyit 2015-ben fizettek.

A munkaerő költségének az emelkedése

A fentebb ismertetett statisztikai adatok kiegészítéseképpen a munkaerőköltség indexe, ha a 2015. évet 100%-nak tekintjük, akkor 257,6 % lett 2024-ben. Az építőipari munkaerőköltségek mérséklődő ütemben, de így is a nemzetgazdasági és versenyszféra átlagot meghaladva, 9,8 százalékkal nőttek 2025-ben éves összevetésben. A munkaerő költsége tehát a fent ismertetettek szerint jelentősen megemelkedett, tíz év alatt a két és félszeresére. Jellemzően tíz éve probléma, hogy nem található megfelelő mennyiségű szakképzett építőipari szakmunkás az iparágban. Az építőipari vállalkozóknak rá kellett ébredniük, hogy a jobb külföldi kereseti lehetőségek elcsábítják a magyar munkaerőt. A kétezres évek elejének módszerei már nem megvalósíthatóak Magyarországon, már nem a fővállalkozó kénye-kedve dönt arról, hogy kifizeti-e az alvállalkozóját. A nem fizető fővállalkozókat elhagyták az alvállalkozóik. A mai munkaerő helyzetet úgy lehet egy mondatban összefoglalni, hogy minimálbéres emberekkel már nem lehet minőségi épületeket építeni.

Néhány éve elkezdődött Magyarországon a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása. Ezek gyakran Ázsiából érkeznek, egész nap szorgalmasan dolgoznak, és a megkeresett fizetésüket hazautalják a hazájukba, a Fülöp-szigetekre, Thaiföldre stb. Általában segédmunkásként, gépkezelőként dolgoznak az építkezéseken, nagy segítséget jelentenek a magyar vállalkozóknak. Többek között ez a megoldás is segít az építőipari költségeket alacsonyabb szinten tartani.

Hazai piaci trendek és szabályozási változások

Az, hogy az áfa 5%, és az elérhető hitel kamata 3%, jelentős kereslet növelő tényezők az iparágban.

Kormányzati támogatások és lakásépítési programok

Az olcsó banki hitel megkönnyíti az építkezők és a lakásvásárlók saját lakáshoz jutását. A lakásépítési hitel 3%-os mértéke úgy került megállapításra, hogy egy család számára kényelmes lakás építésének a költsége elviselhető, megfizethető legyen. Az elviselhetőség és a megfizethetőség két fontos kategória. A támogató állami szándék úgy érvényesül, hogy az otthonteremtési hitel kamattörlesztése ne legyen magasabb, mint az a havi költség, amit a bérlakásban élők lakbérként fizetnek. A bérelt lakásban élő fiatal családok számára így természetes, hogy elgondolkodnak azon, hogy előnyösebb számukra az, ha a havi bérleti díjat inkább a saját tulajdonú lakásuk kamattörlesztésére, mint egy lakás bérleti díjának a kifizetésére fordítsák.

Balogh László az ingatlan.com szakértője szerint a 2024-es gyenge esztendőt követő 2025. évi élénkülés után a 2026-os év még erősebb lehet a lakáspiacon a jelenlegi kilátások alapján. Jövőre új korszak indulhat, amelynek az új építésű lakások lehetnek a főszereplői. Az Otthon Start Programban részt vevő, azaz az OSP-s vevőket célzó új fejlesztésekről tömeges bejelentések érkeztek, amelyek fő célja, hogy a négyzetméterár 1,5 millió forint alatt maradjon, ezzel erősítve a megfizethető új építésű kategóriát. Sok vevő már ezekre a projektekre vár, melyek január-februárban jelenhetnek meg a kínálatban. Januártól a közszférában dolgozók fejenként 1 millió forintos lakáscélú támogatást igényelhetnek, februártól pedig egy új jogszabályi intézménynek, a társasházi építményjognak köszönhetően az új lakásokat akár már a tervezőasztalról is megvásárolhatják a vevők.

A bővülő kínálat lokális árkorrekciót is okozhat az országon belül legdrágább budapesti piacon, ahol bizonyos kerületekben már paneláron lehet új lakást vásárolni. Azokon a környékeken, ahol nagyobb számban tűnnek fel a megfizethető új lakások, ott a használt lakások eladói lépéskényszerbe kerülhetnek, hogy engedjenek az árból. Ezzel szemben vidéken – az 1,5 milliós értékhatárhoz viszonyítva – nagyobb tér maradhat a felértékelődésre, így ott 2026-ban nagyobb lehet az áremelkedés üteme, mint a fővárosban.

Összességében 2025 fordulatos év volt mind a vevők, mind az eladók számára: a két keresleti hullám miatt akár 160 ezer adásvétel is történhetett. 2026-ban viszont már nem lehet teljes mértékben a korábbi mintákra hagyatkozni. Ha a lendület kitart, és valóban megérkeznek a beígért, OSP-kompatibilis új építésű projektek, akkor jövőre az adásvételek száma az ideinél is több lehet, és meghaladhatja a 160 ezret. Az ingatlan.com szakértője közölte, hogy a hosszabb távú adatok alapján a választási évek jellemzően élénkülést hoztak a lakáspiacon, így jövőre ez is fokozhatja az ingatlanpiaci aktivitást. Ugyanakkor azért akadnak olyan kockázatok is, amelyek visszafoghatják a lendületet, például a geopolitikai események, azaz az ukrán háború, vagy béke, és a nemzetközi gazdasági környezet alakulása mellett az is, hogy milyen ütemű növekedés várható a magyar gazdaságban.

Építési előírások változásai 2025-ben a 2026. évre vonatkozóan

2025 augusztus 28.-tól finomhangolásra kerültek a TÉKA, a Településrendezési és Építésügyi Kódex szabályai. Ezek a Magyar Közlönyben hozzáférhetőek. Eszerint bővült például a melléképítmények körének felsorolása — több kisebb építmény is engedély nélkül létesíthető lehet bizonyos feltételek mellett. Ez gyakorlatilag csökkentheti a korábbi adminisztrációs terheket egyes kiegészítő építmények esetén.

Módosultak a társasházi eljárások általános szabályai. A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Kormányrendelet több építésügyi és településrendezési szabályt is módosít. Ezek a módosítások közvetlen hatással vannak a társasházak építési, átalakítási és használatba vételi ügyeire. A változtatások a folyamatban lévő eljárásokra is vonatkoznak — tehát nemcsak új kérelmeknél, hanem már elindult ügyeknél is érvényesek lehetnek.

Egyszerűsödött egyes engedélyezési eljárások menete. Lazított építési szabályok is megjelentek: egyes esetekben — például garázsok vagy kis melléképületek telepítése — az előkerti beépítést és engedélyezést rugalmasabbá tették. Ez azt jelenti, hogy kisebb létesítmények esetén csökkenhet az engedélyezési teher, ezzel gyorsabbá válhatnak az ilyen típusú beruházások.

Némileg pontosításra került az építési eljárás rendszere. A Magyar Építési Törvény és a kapcsolódó rendeletek (pl. HAA / TÉKA) továbbra is meghatározzák az eljárási rendet és a feltételeket. A TÉKA 2025. július 1-től váltotta az OTÉK-ot és vele jelentős rendszerbeli váltást hozott az építésügyi szabályozásban (pl. településrendezési és építési követelmények egységes kezelése). Ennek részeként új eljárások, engedélyezési típusok és egyszerűsített bejelentések jelentek meg — például a „simple notification” elnevezés alatt, ami bizonyos esetekben lehetővé teszi az építés engedélyezése nélküli bejelentését (de ez is szigorúbb, mint korábban).

Önálló építésügyi hatóságok jöttek létre. A TÉKA rendszerben megváltoztak a hatósági kompetenciák. A külön építésellenőrzési hatóság megszűnik, és a feladatokat a megyei/városi kormányhivatal építésügyi hatósága veszi át.

Alapvető építőanyagok árváltozásának előrejelzése 2026-ban

2025-ben – az importanyagok (energia, import, nyersanyag) drágulása miatt – áremelkedés tapasztalható az építőanyagok körében. Egyes kategóriák esetén, például cement, beton, szigetelőanyagok, acél- és fémtermékek az éves drágulás 5–15% közötti. Az anyagköltségek összességében gyorsuló ütemben, 5,9 százalékkal nőttek 2025-ben. A gyorsuló üzem azt jelzi előre, hogy 2026-ban további emelkedés várható, az építőanyag árak 6-8%-os emelkedésére számítunk. Az építőipari munkaerőköltségek pedig mérséklődő ütemben, de így is a nemzetgazdasági és versenyszféra átlagot meghaladva, 9,8 százalékkal nőttek éves összevetésben.

A tégla, a falazóelemek, a beton és cement költségének alakulása

A tégla, a cement és beton termékekért 2026-ban  5−8%-kal kell majd többet fizetnünk.

Acél és vasanyag ártrendje

A fém termékek 12−15%-kal kerülnek majd többe.

Szigetelőanyagok (kőzetgyapot, üveggyapot, EPS, XPS) prognózisa

A szigetelőanyagok ára pedig 6−10%-kal drágul.

Speciális építőanyagok, festékek és bevonatok

A festékek és bevonatok ára 8−12%-kal növekszik majd.

Zöld építőanyagok és energiahatékony megoldások

A 2025-ös műszaki előírások egyre erősebb energiahatékonysági követelményeket tartalmaznak, pl. a nyílászárók és hőszigetelés tekintetében. Törekvés van a közel nulla energiaigényű épületek felé (pl. szigorú hőátbocsátási határértékek).

Hogyan befolyásolja a szezonalitás az építőanyag-árakat?

Az építőanyag beszerzés szezonalitása abból adódik, hogy az építkezés tavasszal kezdődik, és a tél elejére az építők azt szeretnék elérni, hogy az épületük zárásra kerüljön. Ez teszi lehetővé azt, hogy ideiglenes fűtést létesítsenek az épületben azért, hogy a tél folyamán el tudják végezni az épület belsejében az építés-szerelési munkákat. Tavasszal van a szezonja a falazó szerkezeteknek, a blokktéglának, a földmunkának, a pinceszigetelésnek. Ősszel van a szezonja a nyílászárók elhelyezésének és üvegezésének. Télen építik a belső válaszfalakat, a víz-, csatorna-, gázvezetékeket. Fontos kiemelni a nyílászárók meglétét. Tekintettel arra, hogy gyakran egyszerre van szükség többszáz nyílászáróra, a konszignációt tavasszal kell elkészíteni, és szerződni kell az őszi szállításra, mert különben nem biztos, hogy megkapjuk a kívánt mennyiségű ajtót és ablakot, akkor, amikor a szerkezetkész épületünkbe be akarjuk azokat építeni.

Építőanyag-kereskedések azaz tüzép, barkácsáruház, szakáruház aktuális kínálata alapján, bruttó árak 2025 év végén

Anyag / terméktípus	Jellemző ár / ársáv*
Zsákos cement (40 kg)	~ 4 000–5 500 Ft / zsák
Falazó- és vakolóhabarcsok, szárazbeton (zsákos)	25 kg-os zsákoknál: ~ 2 500–3 500 Ft körül
Komplett homlokzati hőszigetelés	EPS polisztirol 10–15 cm: 2250-3350 Ft/m². Kőzetgyapot rendszer: 4700-9000 Ft/m².
Acél / fém szerkezetek, vasbeton elemek, fémtermékek	Ebben a szegmensben az árak 2025-ben emelkedtek — akár 12–15%-kal.
Tégla / falazóelem	1 000–2 600 Ft/db
Tetőcserép / héjazat anyaga	Darabárként 250–1 200 Ft / db, négyzetméterre vetítve (termék + héjazat) 2 500–12 000 Ft / m²
Faanyag (tetőszerkezet, szerkezethez, gerenda stb.)	kb. 300 000 Ft / m³

Milyen stratégiákkal csökkenthetők az építési költségek 2026-ban?

A családi ház építők minden esetben készíttessék el az építendő épület 1:50 léptékű kiviteli tervét. A kiviteli tervnek része az árazott és az árazatlan költségvetés is. Költségvetés alatt azt értjük, hogy az elvégzendő munkák munkanemenként le vannak írva és be vannak árazva úgy, hogy az egységár x mennyiség = ár számítás transzparensen tükrözi minden egyes elvégzendő munkának a költségét. Az építész tervezőnek kell ezt készítenie, ez az árazott költségvetés. Ám az ő számítása nem veheti figyelembe az aktuális árak és költségek alakulását az építés helyszínén. Ezért, mielőtt elkezdjük a munkát és vállalkozót bízunk meg a munka elvégzésével, kérjünk be három ajánlatot három különféle vállalkozótól azért, hogy világosan láthassuk, hogy mi, mennyibe kerül.

Gyakran találkozunk olyan vállalkozóval, aki azt hirdeti, hogy nem kell kiviteli terv, elvégre barátok vagyunk, megcsinálom mondjuk ennyiért – és itt mond egy összeget. Remélem értjük, hogy ha nincsen pontosan lespecifikálva az, hogy mit kell megépítenie a kivitelezőnek és mennyiért, akkor nagyon bizonytalan eredményt kapunk. Tekintve, hogy az építő cég nem azt építi meg amit a terv tartalmaz, hanem azt, amit akar, az ilyen építkezések kivétel nélkül elszámolási vitába torkollanak a végén.

Mit ajánlunk az építtetőknek a 2026-os évben?

Az építőipari teljesítések elszámolásakor az ellenőrzés helyes módja az, hogy építési műszaki ellenőrt alkalmazunk, aki tételesen ellenőrzi a felmérési jegyzőkönyvekben a vállalkozó által bemutatott mennyiségeket és amennyiben a munka minősége megfelelő, jóvá hagyja a vállalkozó számláját kifizetésre. A kiviteli terv készítése és a vállalkozónak a műszaki ellenőr általi ellenőrzése a két legolcsóbb dolog a világon. Ha nem készíttetünk kiviteli tervet és ha nem foglalkoztatunk építési műszaki ellenőrt, nagyon drága lehet az építkezésünk.

Mire számíthatnak az építtetők és beruházók 2026-ban összességében?

A KSH által közzétett adatok alapján, az építési költség, azaz az anyag + munkadíj + közvetett költségek indexe 2015 = 100-ról 2024-re 234,7-re nőtt. Ebből az anyagköltség indexe 2015-höz viszonyítva 223,1, A 2025. évben is folytatódott az árak emelkedése, és ugyanerre számítunk a 2026. évben is. A nyugat-európai országokban gyakran 30-40 %-al magasabbak az építési költségek, mint Magyarországon. Sőt, ha meglátogatunk egy osztrák építőanyag kereskedőt Bécsben, azt láthatjuk, hogy az építőanyagok ára 15-20 %-al magasabb, mint Magyarországon. Ha véget ér az Ukrajnai háború, a magyar építőanyag gyártók egycsapásra eladják majd az egész éves termelésüket ami jelentősen megemeli majd az építőanyag árakat.

A legfontosabb lakásár trendek röviden

Az MNB 2025. novemberi Lakáspiaci jelentése szerint 2025 második negyedévében a lakásárak országosan körülbelül 18,8 százalékkal haladták meg az előzetesen kalkulálható és indokolt szintet, ami egy év alatt 5,7 százalékpontos emelkedést jelent. Az újonnan épített lakások túlértékeltsége, azaz a lakásárak jövedelmekhez, építési költségekhez, bérleti díjakhoz és megfizethető hitelösszegekhez képesti emelkedése azt mutatja, hogy az építési beruházások piacán dolgozó vállalakozások kockázatai növekedtek. Összefoglalva, a lakásárak nemcsak a bérleti díjaknál, hanem a jövedelmeknél, az építési költségeknél és a megfizethető hitelösszegeknél is jelentősen nagyobb ütemben emelkedtek 2025 első félévében.

Kinek érdemes előre bevásárolnia?

Az építőanyag vásárlást célszerű úgy időzíteni, hogy akkor vásároljunk, amikor a kereskedők akcióznak. Figyelni kell az értékesítési kampányokat, és ha rendelkezésünkre áll megfelelően őrzött vagy őrizhető raktározási terület, akkor érdemes az akcióban vásárolni. Ügyeljünk arra, hogy egyes építőanyagokat nem célszerű kitenni az időjárás viszontagságainak. Ha a zsákos vakolatok műanyag csomagolása a tárolás során megsérül, akkor az anyag elázik és használhatatlanná válik. Ugyancsak kellemetlen lehet az, ha a gipszkarton lapok megáznak, vagy hosszú hónapokon keresztül ki vannak téve a napsütés hatásának.

Gyakran ismételt kérdések a 2026-os építőanyag-árakról

1. Mennyivel drágulnak az építőanyagok 2026-ban Magyarországon?

A jelenlegi előrejelzések szerint átlagosan 6–8%-os áremelkedés várható, de egyes anyagoknál ez magasabb lehet.

2. Mely építőanyagok drágulnak leginkább 2026-ban?

Leginkább az acél- és fémtermékek (12–15%), valamint a festékek és bevonatok (8–12%) ára emelkedik.

3. Olcsóbb lesz-e bármelyik építőanyag 2026-ban?

Nem. A legtöbb alapanyag esetében további áremelkedésre, nem csökkenésre lehet számítani.

4. Mi okozza az építőanyagok drágulását 2026-ban?

Fő okok: energiaárak, importköltségek, munkaerőhiány, infláció, valamint a várható nemzetközi keresletnövekedés.

5. Hatással lesz az ukrajnai újjáépítés a magyar árakra?

Igen. A béke után Ukrajna jelentős építőanyag-importra szorulhat, ami szűkítheti a hazai kínálatot és emelheti az árakat.

6. Érdemes előre bevásárolni építőanyagból 2026-ra?

Igen, akciós időszakokban, megfelelő raktározási lehetőség mellett ez költségcsökkentő lehet.

7. Mely anyagokat nem érdemes előre megvenni?

Zsákos vakolatokat, gipszkartont és nedvességérzékeny anyagokat csak megfelelő tárolás esetén.

8. Hogyan változnak a munkaerőköltségek 2026-ban?

Az építőipari munkaerőköltségek várhatóan 8–10%-kal emelkednek, továbbra is az átlag felett.

9. Olcsóbb lehet vidéken építkezni 2026-ban?

Bizonyos régiókban igen, de vidéken gyorsabb áremelkedés is várható, mint Budapesten.

10. Hogyan csökkenthető az építkezés költsége 2026-ban?

Kiviteli terv készítésével, több kivitelezői ajánlat bekérésével, és műszaki ellenőr alkalmazásával.

11. Változnak-e az építési szabályok 2026-ban?

Igen. A TÉKA és kapcsolódó rendeletek egyszerűsített eljárásokat és új engedélyezési formákat vezettek be.

12. Befolyásolják-e a támogatott hitelek az árakat?

Igen. A 3%-os lakáshitel és állami programok növelik a keresletet, ami árfelhajtó hatású.

13. Mikor a legdrágább építőanyagot vásárolni?

Tavasszal és nyár elején, amikor csúcsra jár az építési szezon.

14. Milyen szerepe van az energiaáraknak?

Az energiaárak hatással vannak a gyártásra, szállításra és inflációra, így közvetlenül az árakra is.

15. Mire számíthatnak az építtetők 2026-ban összességében?

Magasabb költségekre, hosszabb tervezési időre, de stabil keresletre és élénk lakáspiacra.

Tisztelt Olvasó! Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a cikkünk prognózis, amely statisztikai adatokon, több évtizedes építőanyagkereskedelmi és építőipari ismereten, gazdasági adatokon és lehetséges bel- és külpolitikai történéseken alapszik. Egy esztendő múlva térjünk rá vissza, hogy jól láttuk-e a 2026. évet!