Blog
72Cikkek építkezésről, felújításról és lakberendezésről
Tippek, trendek és kreatív megoldások. Minden, ami építkezés, felújítás, lakberendezés, kert. Olvasd el cikkeinket az otthoni harmóniához!
Tippek, trendek és kreatív megoldások. Minden, ami építkezés, felújítás, lakberendezés, kert. Olvasd el cikkeinket az otthoni harmóniához!
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület elemzése alapján ,megvizsgáltuk, hogy mire számíthatunk a Kormány új építési programja, a „Wekerle” bevezetése nyomán. A tervezett és a használatba vett lakások száma is nőtt 2026 I–III. negyedévében. a KSH mai adatai szerint 9803 új lakás épült, 31%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22.331 volt, 12%-kal több, mint 2025 azonos időszakában. A kedvező adatok és a kormány új kezdeményezése, a Wekerle Lakásépítési Program bizakodásra adnak okot, ugyanakkor a lakásépítések száma még mindig messze elmarad a lakásállomány szükséges megújulásához elvárt szinttől. Az új kormány által bejelentett Wekerle-program a lakásvásárlás ösztönzése mellett a korábbi programoknál nagyobb hangsúlyt helyez az új lakások építésére, a meglévő lakásállomány energetikai korszerűsítésére és a megfizethető bérlakáskínálat bővítésére. A tervezett intézkedések, amelyek több ponton összhangban állnak korábbi javaslatainkkal, jó alapot teremthetnek a magyar lakásállomány megújításához és az építőipar tartós élénkítéséhez.
A téliesítés két, egymástól független feladatot takar. Az egyik a burkolat védelme, vagyis a tisztítás, a fugák helyreállítása és az impregnálás, a másik a tér lezárása, jellemzően ponyva vagy fix fedés segítségével. A burkolatnál a sorrend kötött, mert az impregnálószer csak tiszta és száraz felületen hatol be a pórusokba, és a legtöbb kezelőanyag +5 és +30 fok között dolgozik, a felvitel után pedig 24 órán át esőmentes időt kíván. A tél nem a hideggel támadja a burkolatot, hanem a fagyás és olvadás váltakozásával: a hézagokba és a pórusokba jutott víz megfagyva kitágul, és onnan feszít.
Az ereszcsatornán lezúduló víz útja sok kertben ott ér véget, ahol a legtöbb kárt okozza: a lábazat tövében. Pedig a csapadékvíz kezelésére ma már megoldások egész sora kínálkozik a családi ház körül, a felszíni vízelvezető megoldásoktól, vagyis a folyókáktól és az összefolyóktól kezdve a telken belüli szikkasztáson át az esővíz gyűjtéséig és felhasználásáig. Ez az útmutató gyakorlati oldalról veszi végig a lehetőségeket: mikor melyik ideális, hogyan épülnek egymásra, és milyen előírások vonatkoznak rájuk az új szabályozás szerint. Az őszi kerti munkákról szóló útmutatónkban már szó volt arról, hogy az ereszcsatorna novemberi átnézése miért nem megspórolható feladat. Ez a cikk ott folytatja, ahol a csatorna véget ér, vagyis a lefolyó aljánál. A csapadékvíz elvezetés ugyanis nem pusztán kényelmi kérdés. Rosszul megoldva vizes falat, esetleg viszályt okozhat a szomszéddal, A jól megoldott csapadékvízkezelés viszont még a kert öntözését is megolhatja.
A csatorna kitisztítása évi egy-két órás munka, amely a lombhullás lezárultával, még az első fagyok és a hó előtt esedékes. A feladat három részből áll: a csatornában felgyűlt hordalék kiszedéséből, a lerakódott iszap és a lefolyócső átmosásából, végül egy vízpróbából, amely megmutatja, hogy a víz akadálytalanul eljut-e a lefolyási pontig. Eszközből nem kell sok. Erős kesztyű, kiszedő kanál, akasztható vödör, kerti tömlő és egy tisztítóspirál a legtöbb családi háznál elég. A munka kockázatát nem a csatorna adja, hanem a létra, ezért a helyes dőlésszög, a stabil talp és a szabad kéz legalább annyira része a feladatnak, mint maga a takarítás.
Összefoglalónkban bemutatjuk a lakásépítés helyzetét és bemutatjuk, hogy ha Magyarország Kormánya bérlakás politikát szeretne alkotni, a történet végén kell kezdeni a tennivalókat, azaz azt kell meghatározni, hogy mi történik majd a nemfizető lakókkal. A többi esetleges probléma már az észszerűség határain belül van, és műszaki megoldásokkal megoldható.
Sokszor érezheted úgy, hogy hiába tekered feljebb a termosztátot, a lakás mégsem melegszik fel eléggé, a számlák viszont egyre csak nőnek. A hazai ingatlanok jelentős része még mindig elavult technológiával épült, így a falakon és az ablakokon keresztül rengeteg meleg távozik a szabadba. Egy ilyen helyzetben az energetikai problémák feltárása az első lépés, amit meg kell tenned. Ha pontosan látod, hol szökik a meleg, sokkal könnyebb célzott és hatékony megoldásokat találni. A korszerű anyagok és technológiák használata ma már nem luxus, hanem a fenntartható otthon alapfeltétele.
A hőszigetelés vastagsága azt dönti el, hogy egy falazat, egy födém vagy egy tetőszerkezet mekkora hőátbocsátási tényezőt ér el. A hatályos hazai előírás a külső falakra 0,24 W/m²K, a padlásfödémre, a lapostetőre és a beépített tetőtérre 0,17 W/m²K, a lábazati sávra és a talajon fekvő padlóra pedig 0,3 W/m²K. Ezekhez hagyományos, 0,04 W/mK lambda értékű hőszigetelő anyagból a homlokzaton jellemzően 10 és 17 centiméter közötti, a padlásfödémen 20-25 centiméter, a beépített tetőtérben 25-30 cm vastag hőszigetelés tartozik, a lábazaton pedig legalább 13 centiméter. Ugyanaz a centiméterszám azonban egészen más eredményt hoz egy B30-as téglafalon és egy korszerű vázkerámia falazaton. A megfelelő hőszigetelés vastagságának meghatározása ezért mindig a meglévő szerkezetből és a választott szigetelőanyag hővezetési tényezőjéből indul ki.
Amikor egy lakásfelújítás során a burkolatok kerülnek sorra, az emberek többsége hajlamos minden energiáját a tökéletes csempe megtalálására fordítani, ezért a hézagkitöltő anyagok kérdése gyakran háttérbe szorul. Mivel a burkolólapok közötti rések lezárása technológiailag elengedhetetlen lépés, ha rossz döntést hozol, az az egész beruházás élettartamát lerövidítheti. Ha nem megfelelő anyagot használsz, akkor a nedvesség akadálytalanul beszivárog a falakba, aminek az egyenes következménye a penészedés vagy a burkolat felválása lesz. Ahhoz, hogy a végeredmény hosszú évtizedeken át stabil és esztétikus maradjon, elengedhetetlenül fontos megismerned, milyen lehetőségek állnak rendelkezésedre a modern építőiparban.
A fürdőszoba felújítása vagy építése során rengeteg döntést kell meghozni, és ezek közül az egyik legmeghatározóbb a zuhanyzó kialakítása. Az elmúlt években a hagyományos kabinok és a magas peremű tálcák egyre inkább háttérbe szorulnak. Helyüket átveszik az épített, akadálymentes megoldások, amelyek nemcsak tágasabb térérzetet biztosítanak, de takarításuk is jóval egyszerűbb. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen letisztult teret létrehozzunk, elengedhetetlen a megfelelő vízelvezetés biztosítása. Ezt a feladatot látja el a zuhanyfolyóka, amely ma már messze nem csak egy funkcionális elem, hanem a fürdőszoba egyik fontos design kiegészítője is.
