Falazat és falazat-típusok: falazó tégla, teherhordó fal, válaszfal. Válassz téglát okosan!

A lakóépületek építése során meg kell tervezni és ki kell választani a legalkalmasabb teherhordó falazatokat és falazó elemeket. A falazatoknak teljesíteniük kell az állékonysági követelményeket és ugyancsak teljesíteniük kell az egyéb épületszerkezeti követelményeket. Ezen felül az ár-érték arányt is figyelembe kell vennünk a kiválasztásnál. Útmutató és tanácsok, így válasszuk ki a számunkra legmegfelelőbb falszerkezetet. 

A lakóépületek teherhordó falazataival szemben támasztott állékonysági követelmények: Milyen a jó falazat? Útmutató a teherhordó falakhoz, fókuszban a teherbíró képesség

Az állékonysági követelmények teljesítése alatt azt értjük, hogy a fal rendelkezik azzal a teherbírással, és tűzállósággal, amely hosszú távon, azaz legalább 100 évig képessé teszi az épület saját terheinek és hasznos terheinek a viselésére, és azok átadására a teherhordó altalajra. A falszerkezetek teherviselő képességét úgy tervezzük meg, hogy megfelelő biztonsági tényezőkkel számolunk, például arra az esetre, ha az épület tulajdonosai egyszer majd emeletráépítés mellett döntenek. Az állékonyság fontos feltétele, hogy a falszerkezet tűzálló legyen. Nyilván nagy dilemma, és a legelső lépések egyike az épület megtervezése során az, hogy fából, vagy valamilyen nem éghető falazóelemekből építsük a házunkat. Ha erdőben építkezünk, az első választás a fa. Amerikában, ahol kevés agyag előfordulási hely van, és luxuscikknek számít a tégla, könnyűszerkezetes házakat építenek. Magyarországon leggyakrabban téglából, és pórusbeton kézi falazóelemekből építjük a házainkat. Hangsúlyozzuk, hogy a jelen cikk a teherhordó főfalakkal foglalkozik, a válaszfalak kiválasztásának szempontjait egy következő cikkben fogjuk ismertetni.

Egyéb épületszerkezeti követelmények a főfalszerkezetekkel szemben

A teherhordó falakat más néven főfalaknak is hívjuk. Amikor épületszerkezeti követelményekről beszélünk, a legfontosabb a hőszigetelés és a hőcsillapítás. A hőszigetelés funkciója az, hogy a téli hideget ne engedjük be a lakásunkba, azt állítsuk meg az épületünk főfalainál. Minél igényesebb hőszigetelési megoldást választunk, annál több energiát és ami a legfontosabb, költséget takarítunk meg azzal, hogy nem engedjük be a hideget a lakásunkba és nem engedjük ki a meleget a lakásunkból. A hőcsillapítás hasonlóképpen működik. Ennek az a funkciója, hogy meggátolja a nyári hőség behatolását az épületünkbe. Magyarországon az utóbbi harminc év trendje az, hogy a nyári áramfogyasztás már megközelíti a télit, mivel a légkondicionáló berendezések általános elterjedése jelentősen megnövelte a lakások energia fogyasztását.

Ugyancsak az épületszerkezeti követelmények közé soroljuk a hanggátlást és a hangszigetelést, közös nevén a hangvédelmet. Az épület akusztikai terhei a léghangok és a testhangok. A léghang az a hangterhelés, amely a vizsgált helyiségben a szomszédos helyiségben élők, dolgozók által keltett zajokból, gépek működéséből, beszélgetésből erednek. A testhangok azok a zajok, amelyek az épület szerkezetein tovaterjedve, a zaj keletkezési helyétől több méter vagy több szint távolságra is zavaróan hatnak. Egy lakóház helyisége zajterhelésének a 70%-a testhang, a 30%-a léghang. A főfalak akusztikai megfelelőségét az biztosítja, hogy nagy súlyuknál fogva az érkező testhangok nem rezgetik be membránként a főfalakat, illetve ugyancsak a nagy súlyuknak köszönhetően, a fal egyik oldalán keletkező léghangokat nem engedi testhang formájában tovaterjedni az épület egyéb szerkezetei felé. A főfal az egyik oldaláról érkező testhangokat elnyeli, tompítja és így azok nem haladnak át a fal szerkezetén és nem okoznak zajterhelést a fal másik oldalán, valamint az épület egyéb helyiségeiben.

Főfalak a pincében és az alaptestben: Milyen szempontokat vegyünk figyelembe? Hogyan kell csinálni?

Az alaptestet általában monolit, azaz helyszínen készített, helyszínen öntött betonból készítjük. A tervező felelőssége, hogy a talaj teherbírás ismeretében tervezi-e, hogy az alaptestet vasbetétekkel erősítsük, tehát ő dönti el, hogy betonból vagy vasbetonból készüljön-e az alaptest. A főfalak alatt általában sávalapot építünk, amennyiben azonban indokolt, és lemezalap készül, akkor a főfalak alatti alaptest-részt sávszerűen megerősítjük, megvastagítjuk és acélbetétekkel látjuk el.

A pincei főfalak anyaga lehet égetett agyagtégla falazóelem, pórusbeton falazóelem, beton falazóelem. Az elterjedt gyakorlat szerint pincefalnak üreges beton falazóelemeket alkalmazunk, ezek a nevüket is az alkalmazhatóságukról kapták, úgy hívják őket a szakmában, hogy pinceblokk. A pinceblokk falazóelemnek rosszak a hőtechnikai tulajdonságai, arra viszont kiválóan megfelel, hogy pincefalat építsünk belőle.

A pinceblokk falazatok építésekor figyelembe kell venni néhány szabályt, ezek egyszerűek és logikusak, betartásuk pedig kötelező. A falazóelemek üregesek. Az üregek az egymásra épített falazóelemekben függőlegesen helyezkednek el, kínálják a lehetőséget arra, hogy az üregekbe függőlegesen, egymástól 2 méter távolságra acélbetét párokat, azaz 8-as vagy 10-es vasakat betonozzunk be. Ezek a vasbetétek együtt dolgoznak majd a pincefal betonszerkezetével és abban segítenek, hogy a pincefal jól ellen tudjon állni az oldalról érkező földnyomásnak. A pinceblokk üregeit soronként, a falazási munka részeként helyszíni betonnal kell megtölteni, ez a helyszíni beton biztosítja azt, hogy a behelyezett acélbetétek szilárdan álljanak és együtt dolgozzanak a pinceblokk szerkezetével.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a pinceblokk száraz, porózus felületű beton, az üreget kitöltő helyszíni betonból kiszívja a nedvességet, és könnyen lehet, hogy ezért részben vagy egészben nem jön létre egységes teherhordó szerkezet, hanem a kitöltő beton, mivel nem tud hozzákötni a pinceblokk üregéhez, nem vesz részt a teherviselésben, ami az épület későbbi korában építési hibákhoz vezethet. A pinceblokk beépítésénél minden elemet vízbe kell mártani a beépítés előtt. Ez biztosítja azt, hogy a kitöltő beton elfoglalja a számára kijelölt helyet és együtt dolgozzon a pinceblokk fal szerkezetével. Tehát egy fürdőkád szerű víztartályt telepítünk a beépítés helyére és az abban lévő vízbe mártunk be minden egyes pinceblokk elemet a beépítés előtt.

Főfalak a pince felett: Égetett agyagtégla és pórusbeton falak, tégla, téglák, téglafal, teherbíró és válaszfalak

A pincefödém feletti épületrészek főfalainak anyaga lehet égetett agyagtégla falazóelem és pórusbeton falazóelem. Kedvezőtlen hőszigetelési tulajdonságai miatt a pince feletti födém felett nem használunk beton falazóelemet.

A régimódi égetett agyagtégla falazóelemek tömör, kevéslyukú vagy soklyukú kivitelben készülnek. Falazás alkalmával úgy a fekvő, mint az állóhézagot falazóhabarccsal kell kitölteni. Hőtechnikai tulajdonságaik már nem felelnek meg a kor igényeinek, csak kiegészítő homlokzati hőszigeteléssel alkalmazhatóak külső főfalként. A legelterjedtebb téglafajták a B 25-ös és a B 30-as blokktégla. Ezek a falazatok nem érzékenyek a túlterhelésre, viszont a megépítésük csak jelentős munkaerő ráfordítással lehetséges.

A nútféderes égetett agyagtéglák úgy vannak hornyolva függőleges irányban, hogy az illesztésnél függőleges habarcshézag nem szükséges. A téglák szépen egymásba illenek, ezért fontos a méretpontos kőművesmunka, viszont megtakarítjuk a függőleges habarcshézag anyag és munka költségét. Természetesen azokon a helyeken, ahol fordul a fal, falsarkoknál a függőleges habarcshézag a falsarok szilárdságának a biztosítása érdekében feltétlenül szükséges.

Bemutatkozik az okostégla: Klímatégla és termotégla

A csiszolt termékek a hazai építőiparban már régóta ismert nútféderes vázkerámia falazóelemek legújabb generációját képviselik. Az elemek tervezése során az volt a cél, hogy a korszerű üreges falazóelemekből felépített falszerkezetek minél kedvezőbb épületfizikai és szilárdsági tulajdonságokkal rendelkezzenek, ugyanakkor a falazási munka a korábbinál gyorsabban és egyszerűbben elvégezhető legyen. Égetett agyagtégla a fokozott hőszigetelő képességű vázkerámia falazóelem is. Klímatéglának hívják, ez is lyukas elem, vékony bordák tartják össze. Kiemelkedőek a hőszigetelő tulajdonságai, mert az újfajta üregkép lehetővé teszi, hogy másfélszer-kétszer több üreget tartalmaz a tégla. Ettől a szerkezeten át távozó hőnek másfélszer-kétszer hosszabb utat kell megtennie, mint a hagyományos termékek esetében.

Újdonság, még csak néhány éve érhető el a piacon a termo tégla, ami a téglába a tégla üregeibe épített szigetelésnek köszönhetően akár 60 %-kal is jobb hőszigetelőképességgel rendelkezik, mint a klíma tégla. Ez tehát egy, az üregekbe töltött kőzetgyapot szigetelőanyaggal erősített okostégla. Ez is vázkerámia falazóelem, és az üregekbe töltött kőzetgyapot szigetelőanyag biztosítja a csúcskategóriás hőszigetelő képességet. Ezek az úgynevezett „töltött-tégla” technológiával készült falazóelemek – további homlokzati hőszigetelés nélkül is – olyan kiváló hőszigetelő képességgel rendelkeznek, hogy akár minősített passzívház színvonalú épületek is építhetők belőlük.

Az okostéglák iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, az építkezők egyre inkább hajlanak afelé, hogy jó minőségű hőszigetelő téglát használjanak, és ezzel jelentős fűtésköltséget takarítsanak meg. Ezzel nem csak költséghatékony, de környezettudatos házak épülnek. 2021-ben életbe lépett a jelenleg is érvényben lévő EU osztályozás, mely szerint egy családi ház éves energiafelhasználásának 25%-a megújuló energiaforrásból kell, hogy származzon. Ez számos építtetőt gondolkodóba ejt, ám az okostéglák alkalmazása ezeken a gondokon is segít.

Bemutatkozik a pórusbeton falazóelem két változata: a normál blokk és a nútféderes megfogóhornyos falazóelem – falazat-típusok és tulajdonságaik

A normál pórusbeton falazóelem méretpontos, a szokásos módon falazzuk. Vékony rétegű habarcsba falazuk, ezzel jelentős mennyiségű habarcsanyag takarítható meg. Ilyenkor fontos az elemek összecsiszolása. A függőleges hézagokat utólag töltjük ki falazóhabarccsal. A megfogóhornyos falazóelemet szorosan illesztett állóhézagokkal, hézagkitöltés nélkül falazzuk.

A pórusbeton falazóelem nedvességre érzékeny anyag, védeni kell a csapóesőtől, ám ez a mai építési technológiát figyelembe véve nem probléma. A homlokzat vakolatok szinte mind műanyag bázisúak, amelyek fontos funkciója, hogy védjék a főfalakat a nedvességtől, illetve a csapóesőtől. A pórusbeton falszerkezeteket a tervezés fázisában méretezni kell, mert a szerkezetek nem terhelhetők túl.

A pórusbeton falak jó hőszigetelő képességekkel rendelkeznek. Homlokzati falként megfelelnek a hőszigetelési előírásoknak, kiegészítő homlokzati hőszigetelő réteg alkalmazása nem szükséges.

Még egy előny: jelentős vakolat megtakarítás

Fentebb már említettük, hogy az okostéglából és a pórusbeton falazóelemekből épített főfalak esetén nincs szükség kiegészítő homlokzati hőszigetelésre a külső síkon. A falazóelemek minden esetben milliméterre méretpontosak. A belső síkon sem kell számolnunk azzal, hogy a fal építése következtében akár függőleges akár vízszintes irányban egyenetlenségek keletkeznek, amelyeket majd a vakolattal kell kiegyenlíteni. Nincs szükség tehát a belső oldalon az építőiparban megszokott 2-4 cm mész-cement vakolatra. Vakoló munkás igénybevételére sincs szükség, a glettelést a festő szakmunkás végzi el. A méretpontos falazóelemekből épített falak belső síkját kb 2-3 mm-es vékonyvakolattal gletteli, majd krémszerű fedőglettel látja el, csiszolja és már jöhet is a festés!

Megfontolandó, mielőtt eldöntöd, milyen anyagból építsd az otthonod

1. Pincében javasolt a pinceblokk betonacél erősítéssel. A falazóelemeket beépítéskor vízbe kell mártani.
2. Az energia árak növekednek, hosszútávon nem lesz lényegesen olcsóbb az energia.
3. Az okostégla befektetés a jövő megtakarításokba.
4. Méretpontos okostégla vagy pórusbeton falazóelemek alkalmazásával megtakarítjuk a kiegészítő homlokzati hőszigetelést és a belső mész-cement vakolatot.