Glettelés profi szinten – trükkök a repedés okának megállapítására

Gyakran előfordul, hogy az épületünkben vagy a lakásunkban repedések jelennek meg a falakon. A repedések végül már esztétikai problémát jelentenek a benn lakóknak, akik elhatározzák, hogy a repedéseket el kell tüntetni. Mielőtt a repedések eltüntetéséhez hozzákezdünk, érdemes kiválasztanunk a profi megoldást. Nyilván építőipari szakember lesz majd az, akitől a profi tanácsot kérjük, azonban mielőtt ezt megtesszük, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mi lehet, vagy melyek lehetnek a repedéseknek az okai.

A teherhordó főfalak repedései az alaptest nem megfelelő méretezésének köszönhetően

Az épület kiviteli tervének a része az alaptest szilárdságtani méretezése. A statikus ellenőrzi a talaj teherbírását, és ennek alapján, számítással határozza meg azt, hogy az épület terheit mekkora felületen kell átadni a teherhordó altalajnak. Amennyiben a teherátadás felülete nem elég nagy, a talaj összenyomódik és megsüllyed.

A teherhordó főfalak repedései utólagos talaj összenyomódás következtében

Magyarországon a talaj fagyhatára határozza meg azt, hogy milyen mélységben kell lealapozni egy épületet. A cél az, hogy a fagy ne károsíthassa meg az épületünk alaptestjét. Az alapozási mélységre vonatkozóan az a főszabály, hogy a talajszinttől számítva legalább 1 méter mélységben kell elhelyezni az alaptest alsó síkját. Amikor az alaptest helyét kiássuk, igyekeznünk kell, hogy a teherhordó talaj érintetlen, sima, sík legyen. Alapvető építési hibához vezethet az, hogy ha megbolygatjuk a talajt, és az alaptestet egy ilyen megbolygatott, azaz felásott, felkapált, majd visszatöltött és ledöngölt talajra építjük. A talaj megbolygatása az alaptest alatt utólagos konszolidációhoz, azaz kiegyenlítődéshez és utólagos kompresszióhoz, azaz összenyomódáshoz vezet. Ilyenkor a talaj kitér a teherviselés alól, megsüllyed.

Már egy fél cm süllyedés is repedéshez vezet majd a teherhordó falon. A repedés ilyenkor nem azonnal, az építkezés befejezése után keletkezik, hanem évek is eltelnek addig amíg a konszolidáció és a kompresszió lejátszódnak.

A teherhordó főfalak repedése a karbantartás hiánya miatt.

Ez a fajta repedés akkor fordul elő, ha a családi házunk elöregszik és nem fordítottunk gondot a folyamatos karban tartásra. Különösen az ötven évesnél idősebb épületek esetében fordul elő, hogy az épület ereszcsatornái elöregednek. Az elöregedett ereszcsatorna már nem tölti be a funkcióját, kilyukad, a forrasztások mentén eltörik, ereszteni kezd, vagy eltömődik és a tetőről belefolyó víz túlcsordul. Ezzel párosul az a probléma is, hogy az épület körüli járda elöregszik, megrepedezik, hiányossá válik és ezért nem tölti be a legfontosabb funkcióját, azt, hogy elvezesse a csapadékvizet az épület falaitól.

Tévhit tehát az, hogy az épületünk körül azért kell legalább 80 cm széles járdát építenünk, hogy az épületünket kényelmesen körbe tudjuk sétálni. A járda ennél sokkal fontosabb szerepet tölt be. Arra való, hogy a csapadékvíz és esetlegesen a hibás ereszcsatornából lecsöpögő víz ne folyjon be az épületünk alá és ne áztassa el a teherhordó altalajt, amelyen az alaptest nyugszik. A folyamatos vagy rendszeres vízhatásnak kitett altalaj megduzzad, majd kiszárad, majd újra megduzzad, és így tovább. Ezek az alakváltozások hatnak az alaptestre, az alaptestnél mikro mozgásokat eredményeznek, amelyek átadódnak a főfalunkra és megrepesztik azt. Amikor megvizsgáljuk a főfali repedéseket először meg kell állapítani azt, hogy az ereszcsatorna és a járda megfelelően működnek-e. E két szerkezet kijavítása után kerülhet sor arra, hogy intézkedéseket teszünk a repedések eltüntetése érdekében.

A teherhordó főfalak repedései a mozgási hézagok hiánya miatt

A mozgási hézagokat, más néven dilatációs hézagokat azért kell beépíteni az épületeinkbe, hogy a hőmozgás, azaz a nyári tágulás és a téli összehúzódás következtében fellépő igénybevétel ne okozhasson repedést az épületeinkben. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a dilatációs hézagok előre betervezett és beépített repedések. Ugyanis ha a repedések megjelenését irányítjuk, akkor már az építés fázisában intézkedéseket tehetünk annak érdekében, hogy a repedéseink ne véletlenszerűen, hanem egy megfelelő műszaki megoldás keretében jelenjenek meg. Hosszanti alaprajzú épületek esetében a mozgási hézagot 25 méterenként ajánlott beépíteni. A családi ház építők számára pedig fontos, hogy az L alaprajzú épületek esetében gyakran előfordul, hogy az L csúcsa, illetve belső zuga környezetében jelenik meg főfal repedés. Ezt az okozza, hogy az épület két szárnyának eltérő a hőtágulása. Amennyiben a tervező nem tervez mozgási hézagot az épületben, a terv műszaki leírásában kell megindokolni, esetleg számítással igazolni azt, hogy miért nem kerül mozgási hézag beépítésre.

A teherhordó főfalak glettelése – tippek

A fentiek alapján világos, hogy a főfalak glettelését azzal kell kezdenünk, hogy megszüntetjük a repedéseket létre hozó műszaki hatást. Régi épületeknél, például vályogházaknál gyakran lehet tapasztalni, hogy a teherhordó fal át van repedve, azaz ugyanaz a repedés megjelenik úgy a fal belső mint külső síkján. Ha egy szál égő gyufát a repedéshez tartunk, láthatjuk, hogy keletkezik-e huzat az átrepedt falon keresztül. Tekintettel arra, hogy olyan glettelési módszer nem létezik, amely helyettesíti a repedés mentes műszaki megoldást, ha nem intézkedünk a kiváltó ok megszüntetése érdekében, akkor a repedésünk visszatérően meg fog jelenni. A repedések elglettelését úgy kell elvégezni, a fal külső és belső síkját is gletteljük.

1. Távolítsuk el a fal mindkét oldalán meglazult vakolat részeket. A meglazult vakolat eltávolítása után vizsgáljuk meg, hogy a falazott szerkezet tartalmaz-e elmorzsolódott tégla, falazóelem maradékokat, ezeket is távolítsuk el. Ha ezt elvégeztük, egy viszonylag tiszta, morzsaléktól mentes felületet kell kapnunk.
2. Nedvesítsük be a felületet. Ez nem azt jelenti, hogy el kell áztatnunk a falat, ellenkezőleg. Ecsetet használjunk a benedvesítésre. Ez arra szolgál, hogy a falat nedves állapotba hozzuk azért, hogy az alapozóból és a glettanyagból a fal ne szívja ki a vizet, még mielőtt a kötés és a szilárdulás létre jön.
3. Hordjunk fel egy réteg, kereskedelemben kapható alapozót a repedésre. Az alapozó, néha kötőhídnak is nevezik, arra szolgál, hogy megfelelő tapadás jöjjön létre a fal és a glettanyag között.
4. A homlokzaton általában cement kötésű glettanyagot használunk, mert a gipszes töltőanyag oldódik a vízben. A repedés belső oldalán gipszes kötőanyagú glettet használunk.
5. A repedés eltüntetését segíti, tartósabbá teszi, ha a frissen leglettelt felületbe üvegszövet vagy papír csíkot illetve öntapadós műanyag hálót helyezünk el hézagerősítés céljából. Ez, ahogyan már korábban említettük, nem helyettesíti a korrekt műszaki megoldást, de kitolja a repedés újbóli megjelenésének az időpontját.
6. Amikor a glettelés megkötött és megszilárdult, azaz körülbelül 2 nap múlva, csiszolóvászonnal lecsiszoljuk a glettelt felületet és ekkor már festhető.

A válaszfalak kiékelése a glettelés előtt – tippek

Városokban, ahol az utcákon sűrű forgalom zajlik, a forgalom keltette rezgések, rázkódások átadódnak az utca épületeinek a szerkezeteire. Gondoljunk arra, hogy amikor a villamos végigszáguld a sínen, halljuk is, de érezhetjük is a talpunk alatt a rázkódást. Ez a hibaforrás annak ellenére gyakran előfordul, hogy manapság már rezgéscsillapító gumiszigetelt ágyazatba építik a villamossíneket. A gumiágyazat azonban néhány évtized alatt elöregedhet és a rezgéscsillapítás elveszítheti a hatását. Ekkor jelennek meg a villamos vonala mentén épült házakban a vékony repedések. Felújítás alkalmával gyakran szembesülünk azzal a problémával, hogy hosszanti repedés jelenik meg a mennyezeti csatlakozás és a falcsatlakozás mentén. A válaszfal, bár nem mozdult el a helyéről, de láthatóan meglazult.

Mielőtt a válaszfal glettelését és a festést felújítanánk, meg kell állapítani, hogy szükség van-e arra, hogy szerkezeti beavatkozást, azaz utólagos kiékelést végezzünk a falon. A válaszfal építés befejező fázisában a mennyezeti csatlakozásnál ugyanis ék alakúra faragták a falazóelemeket. Az ék alakú elemeket kalapáccsal ütötték a helyükre, biztosítva ezzel azt, hogy a fal szilárdan álljon a helyén. Amennyiben az épület elmúlt ötven éves, gyakran előfordul, hogy a válaszfal elválik a mennyezettől, amelyhez ki van ékelve. Ilyenkor alaposan feltételezhetjük azt, hogy a fal kiékelése is kilazult. A kiékelés javítása úgy történik, hogy másfél vagy két méterenként megbontjuk a fal és a födém csatlakozását. Helyet vésünk egy kisméretű téglából faragott ék számára, és a frissen megfaragott éket beütjük az ék számára frissen előkészített helyre. Ha ezt több helyen elvégezzük, biztosítjuk azt, hogy néhány évtizeden keresztül nem jelenik majd meg a kellemetlen repedés a válaszfal és a födém csatlakozásánál.

A válaszfalak glettelése épületfelújítás alkalmával – tippek

Amikor végeztünk a kiékeléssel, a következő munka a repedések megtisztítása. Ez általában a festési munkák megkezdése előtt történik. A festés felújításakor a festő lekaparja a falról az elöregedett festéket, ezzel, bármennyire vigyáz is, megsérti a vakolt felületet úgy, hogy a felületen karcolások, a régi festék eltávolításának a nyomai lesznek láthatóak. A letisztított felületet gipszes glettel gletteli és csiszolóvászonnal átcsiszolja. A glettelés közben útjába kerülnek vékony repedések is. Ezek általában a korábban már említett külső rezgésektől vagy az ugyancsak említett alaptest mozgásoktól keletkezhetnek. Néhány évre megoldhatjuk a repedések problémáját azzal, hogy a frissen felhordott, még nedves glettanyagba a repedések mentén hézagerősítő csíkot fektetünk.

Egyszerűbb esetekben, azaz hajszálrepedéseknél papírból készült hézagerősítő csíkot alkalmazunk. Ez egy általános megoldás, papírcsíkot ajánlott minden esetben alkalmazni a repedések elfedésére. Amennyiben tágabb, az 1 mm-t közelítő repedéseket akarunk eltakarni, üvegszövet csík beépítése az ajánlott. Abban az esetben, amikor tágabb repedések jelentkeztek a falon, a glettelés megkezdése előtt öntapadós műanyag hálóval fedjük a repedéseket. A hézagerősítő csíkokat mindig úgy kell beépíteni, hogy azok láthatatlanul el legyenek glettelve. Nem szabad, hogy szabad szemmel látható legyen az, hogy egy egységes szép falfelületen hol vannak elhelyezve az erősítő csíkok. A válaszfalak glettelésekor tartsuk be a következő sorrendet:

1. Távolítsuk el a fal mindkét oldalán meglazult vakolat részeket. A meglazult vakolat eltávolítása után vizsgáljuk meg, hogy a falazott szerkezet tartalmaz-e elmorzsolódott tégla, falazóelem maradékokat, ezeket is távolítsuk el. Ha ezt elvégeztük, egy viszonylag tiszta, morzsaléktól mentes felületet kell kapnunk.
2. Állapítsuk meg, hogy szükséges-e utólagosan kiékelni a válaszfalunkat.
3. Nedvesítsük be a felületet. Ez nem azt jelenti, hogy el kell áztatnunk a falat, ellenkezőleg. Ecsetet használjunk a benedvesítésre. Ez arra szolgál, hogy a falat nedves állapotba hozzuk azért, hogy az alapozóból és a glettanyagból a fal ne szívja ki a vizet, még mielőtt a kötés és a szilárdulás létre jön.
4. A repedés eltüntetését segíti, tartósabbá teszi, ha a frissen leglettelt felületbe üvegszövet vagy papír csíkot illetve öntapadós műanyag hálót helyezünk el hézagerősítés céljából. Ez, ahogyan már korábban említettük, nem helyettesíti a korrekt műszaki megoldást, de kitolja a repedés újbóli megjelenésének az időpontját.
5. Amikor a glettelés megkötött és megszilárdult, azaz körülbelül 2 nap múlva, csiszolóvászonnal lecsiszoljuk a glettelt felületet és ekkor már festhető.

Az újonnan épített gipszkarton válaszfalak glettelése

A lapok hosszanti éle gyárilag keskenyített, az élek keskenyítése biztosítja azt, hogy az ilyen élek csatlakozásánál úgy a hézagerősítő csík, mint a glettelőgipsz megfelelően erős hidat képez a két lap között. A gipszkarton válaszfalak és a falburkolatok glettelése előtt biztosítanunk kell azt, hogy a glettanyag megfelelően behatoljon a két érintkező gipszkarton lap közé, azaz szerves kötés jöjjön létre a két érintkező lap között a glettelőanyag által. De mi lesz a rövidebb, úgynevezett vágott élekkel? A gipszkartonlapok vágott éleit késsel meg kell faragni, fózolni kell úgy, hogy a két vágott él csatlakozásánál V alakú hézag jöjjön létre, amelyet ha beglettelünk, a glettelőgipsz ugyanúgy hidat képezhet a két lap között, összetartja majd a két lapot, mint a hosszanti élek mentén. Azt a munkafolyamatot, amelynek során megfaragjuk a lap vágott éleit, nevezzük fózolásnak. Amennyiben a mennyezetburkolatunk is gipszkartonból épült, erre a felületre is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a válaszfal felületekre.

A fal vagy mennyezet felületre felhordott glettanyag jó esetben reggelre megköt, és annyira kiszárad, hogy a csiszolópapíros csiszolás elkezdődhet. Függetlenül attól, hogy mész-cement vakolatot vagy gipszkarton lapot gletteltünk. Azt, hogy a glett megkötött és kiszáradt, látni lehet, mivel a száraz glett színe fehér, a még nedves glett pedig törtfehér, de inkább szürkés színű. A festő szakma szabályai szerint a még nedves glettre nem festünk rá. Elsősorban azért, mert a csiszolóvásznas csiszolás a nedves felületet megsérti, azaz egyébként is beláthatjuk, hogy csiszolóvászonnal csiszolni csak száraz felületet lehetséges. Elképzelhető azonban, hogy a festék gyártója a festék használati utasításában ad arra vonatkozóan iránymutatást, hogy az alkalmazott festék milyen mértékben igényli a száraz alapfelületet, úgyhogy festés előtt ismerkedjünk meg a festék használati utasításával.

A glettelés csiszolása száraz felületen történhet. Ilyenkor a lecsiszolt glettelőanyag szemcsék a levegőbe kerülve az adott helyiségben mindent beborítanak. Nagyon fontos, hogy a csiszolás során ügyeljünk arra, hogy a munkával párhuzamosan ne engedélyezzünk olyan, egyéb tevékenységet a csiszolás környezetében, amelyben kárt tehet a csiszolás. Jellemző példa az, hogy az átadás előtti utolsó éjjelen a festőbrigád egyik fele még csiszolja a glettet, a másik fele pedig a nyílászárók mázolását végzi. Ha ez a két munka ütközik, a csiszolás pora beleragad a frissen mázolt felületbe és vállalhatatlanul lerontja a mázolási munka minőségét.

Tapétázás és festés előtt ellenőrizendő

Amikor már úgy látjuk, hogy a falfelületünk sík, egyenletesen sima, repedésektől, kitüremkedésektől és a glettelés okozta sorjától mentes, felkészülhetünk a festésre és a tapétázásra. A mester ilyenkor a tenyerével végigsimítja a falfelületet, és ha azt tapasztalja, hogy a tenyere fehér lesz a glett porától, egy puhaszőrű kefével lekefélteti a nagyja port a fal felületéről. A festés általában két vagy három rétegben kerül kiírásra, az első réteg gyakran egy alapozó bevonat, amely biztosítja, hogy általa kötőhíd létesüljön a fal csiszolt felülete és a falfesték között. Tapétázás esetén pedig a tapétaragasztó használati utasításának a tanácsaira kell hagyatkoznunk, onnan olvashatjuk ki, hogy a tapéta ragasztó számára szükséges-e előzetesen alapozó réteget felhordanunk.

Gyakran ismételt kérdések

Milyen okok vezethetnek a teherhordó falak repedezéséhez?

A teherhordó falak repedését leggyakrabban az alábbi műszaki problémák okozzák:

• Alaptest méretezési hiba: Ha a teherátadás felülete nem elég nagy, a talaj megsüllyed.
• Talajmozgás és fagyhatás: Ha az alapozás nincs fagyhatár alatt (min. 1 méter), vagy a talajt megbolygatták az építés előtt, utólagos süllyedés lép fel.
• Karbantartás hiánya: Elöregedett ereszcsatornák és repedezett járdák miatt a víz az alap alá folyik, ami a talaj térfogatváltozását és az alap mozgását okozza.
• Dilatáció hiánya: A hőtágulás miatti mozgások (főleg L alakú vagy hosszú épületeknél) repedéseket okoznak, ha nincsenek beépítve mozgási hézagok.

Hogyan függ össze a repedés a ház körüli járda és ereszcsatorna állapotával?

Szoros az összefüggés. A repedésmentesítés első lépése a víz elvezetése. A hibás ereszcsatorna vagy a repedezett járda (melynek nemcsak közlekedési, hanem vízelvezetési funkciója is van) engedi, hogy a csapadékvíz az alaptest alá folyjon. A víz hatására a talaj megduzzad, majd kiszárad, ez a folyamatos térfogatváltozás pedig mikro-mozgásokat generál, ami végül a főfalak repedéséhez vezet.

Mi a helyes lépéssorrend a falrepedések glettelésénél?

A tartós eredmény érdekében a következő sorrendet kell betartani:

1. Tisztítás: A laza vakolat és morzsalékos részek teljes eltávolítása.
2. Nedvesítés: A felület ecsettel történő benedvesítése, hogy a fal ne szívja el a vizet a glettanyagból.
3. Alapozás: Mélyalapozó vagy kötőhíd felhordása a tapadás érdekében.
4. Glettelés: A megfelelő anyag (külteremben cementes, beltéren gipszes) felhordása.
5. Hézagerősítés: Üvegszövet vagy papírcsík beágyazása a nedves glettbe.
6. Csiszolás: Száradás után (kb. 2 nap) a felület síkba csiszolása.

Milyen glettanyagot válasszunk kültérre és beltérre?

A választás a vízállóságtól függ:

• Kültérre (homlokzat): Cement kötésű glettanyagot kell használni, mivel ez ellenáll a nedvességnek.
• Beltérre: Gipszes kötőanyagú glettet használjunk, de fontos tudni, hogy a gipsz vízben oldódik, így nedvesedő falra nem alkalmas.

Miért jelennek meg repedések a válaszfal és a mennyezet találkozásánál?

Ez a jelenség gyakran a válaszfalak hibás vagy kilazult kiékelésére vezethető vissza. Különösen 50 évnél idősebb épületeknél, illetve forgalmas utak mellett (a rezgések miatt) fordul elő, hogy a fal tetején lévő ékelés meglazul. Ilyenkor a glettelés előtt szerkezeti megerősítésre, azaz a téglából faragott ékek cseréjére vagy pótlására van szükség 1,5–2 méterenként.

Mikor és hogyan kell használni a hézagerősítő csíkokat?

Hézagerősítő csíkot minden repedés javításánál ajánlott használni a tartósság növelése érdekében:

• Hajszálrepedésekhez: Papírból készült hézagerősítő csík alkalmazása javasolt.
• Nagyobb (kb. 1 mm) repedésekhez: Üvegszövet csík vagy öntapadós műanyag háló beépítése szükséges.

A csíkot mindig a friss, nedves glettbe kell ágyazni, majd elsimítani úgy, hogy a végeredmény láthatatlan legyen.

Hogyan kell szakszerűen glettelni a gipszkarton vágott éleit?

Míg a gyári élek mélyítettek, a vágott éleknél ezt mesterségesen kell kialakítani. A folyamat neve fózolás: a lapok vágott széleit késsel ferdén meg kell faragni, hogy a két lap találkozásánál egy „V” alakú árok jöjjön létre. Ezt a V-hézagot kell glettanyaggal kitölteni, ami így erős hidat képez a lapok között, megakadályozva a repedést.

Honnan tudjuk, hogy a glettelt felület készen áll a csiszolásra és festésre?

A száradási idő általában körülbelül 2 nap, de szemrevételezéssel is ellenőrizhető: a száraz glett színe egységesen fehér. Ha a felület még szürkés vagy törtfehér, akkor nedves. Nedves glettet tilos csiszolni vagy festeni, mert a csiszolóvászon felsérti a felületet, a festék pedig nem tapad meg megfelelően.

Mire kell figyelni glettelés csiszolásakor, ha más munkák is folynak?

A csiszolás finom porral jár, ami mindent beborít. Szigorúan tilos csiszolást végezni olyan helyiségben, ahol párhuzamosan mázolási munkák (pl. ajtók, ablakok festése) zajlanak. A szálló por beleragad a friss zománcfestékbe, ami javíthatatlan minőségromlást okoz.

Milyen előkészületek szükségesek közvetlenül a festés vagy tapétázás előtt?

Miután a glettelt felület megszáradt és simára csiszoltuk:

• Portalanítás: A falat puha szőrű kefével át kell seprűzni.
• Ellenőrzés: Tenyérrel végigsimítva ellenőrizzük a simaságot.
• Alapozás: Festés előtt mélyalapozó használata javasolt a nedvszívás kiegyenlítésére. Tapétázásnál a ragasztó használati utasítása szerint kell eljárni az alapozást illetően.