A gipszkartonlap korszerű építőanyag. A gipszkarton normál és speciális kivitelben. A gipszkarton termékek tulajdonságai. Szárazépítés: gipszkarton válaszfal építése, gipszkartonozás a tetőtérben, gipszkartonozás árak, útmutató és tanácsok. Így válassz gipszkartont, azaz gipszkarton lapok kisokos.

A gipszkarton építés kezdetei. Új építőipari megoldás Magyarországon.

A II. Világháborút követő békeszerződések egyik lényeges pontja volt a Marshall segély. Ennek keretében amerikai segélyek érkeztek Európába. Az amerikaiak pedig csak olyan terveket finanszíroztak, amelyek a hazájukban beváltak. Az egyik ilyen terv volt a gipszkartonlap gyár építése. A háború után megépült Európában az első gipszkarton gyár, amelyet mindazon országokban, amelyekben természetes gipszelőfordulási hely volt, további gyárak építése követett. A termék angol neve a „plasterboard” magyarul vakolólapot jelent, utalva ezzel arra, hogy eredetileg a gipszkartonlapot a tégla vagy a betonfalra ragasztották vakolatként, és csak második szándékból került arra sor, hogy fa vagy fémprofil vázra építve válaszfalat, vagy a tetőtérben ferde tetősík burkolatot építsenek belőle.

Magyarországon 1991 kora tavaszán a Kempinski szálló és a Gundel étterem volt a rendszerváltozás utáni időszak első két referencia projektje. Ez az év volt a magyarországi gipszkarton piac gyors fejlődésének első éve, abban az évben a teljes felhasznált mennyiség mintegy 300 ezer négyzetméter volt. Ezt követően hosszú időn keresztül évente megduplázódott az éves mennyiség. Ma, 2024-ben közel 20 millió négyzetméter a hazai gipszkarton piac, mely szerteágazó értékesítési és vállalkozási csatornákon keresztül kerül értékesítésre és beépítésre és sok ezer vállalkozó számára biztosít megélhetési lehetőséget.

A gipszkartonlap csak belső térben alkalmazható

A gipszkartonlapok csak beltérben, azaz fedett, zárt helyiségben alkalmazhatóak. Tekintettel arra, hogy anyaguk papírborítású porózus gipsz, fokozottan érzékenyek a vízre, a csapadékra, és a meleg és párás levegőre. Kültérben a gipszkartonlap semmilyen körülmények között nem alkalmazható. Amennyiben kültéri szerkezetet, például burkolatot, kunyhót kell építenünk, ne válasszuk a gipszkarton lapot. A gipszkarton építés összefoglaló elnevezése, a szárazépítés úgyszintén utal arra, hogy ez egy száraz technológia. Az elnevezésnek nem csak az az értelme, hogy vakolatot, válaszfalat, falburkolatot építünk úgy, hogy vízre alig van szükségünk, hanem az is, hogy a szárazépítési technológiával épített szerkezetek nem ellenállóak a vizes környezettel, vizes hatásokkal. nedvességgel szemben.

A gipszkartonlap méretek

A gipszkartonlapok különböző vastagsága lehetőséget biztosít különböző erősségű, állékonyságú szerkezetfajták megépítéséhez. A 9,5 mm vastag gipszkartonlap barkács szerkezet. Könnyen beépíthető különleges szaktudás nélkül is. Tekintettel arra, hogy egy 2 m hosszú, 1,2 m széles és 9,5 mm vastag lap nem nehéz, ezt egy férfiember egymaga is fel tudja vinni a tetőtérbe és ott el tudja végezni a szükséges beépítési munkát. A 12,5 mm vastag lap minősített szerkezetek építésére szolgál. Az ennek a lapnak a felhasználásával épített válaszfal teljesíti az európai szabványoknak a válaszfalakkal szemben támasztott követelményeit. A 15,0 mm vastag lap akkor alkalmazható eredményesen, ha a hagyományos 2,75 – 3,00 m körüli belmagasságnál nagyobb belmagasságunk van, például csarnoképületek válaszfalait kell megépítenünk.

A lap szélessége általában 120 cm, egyes gyártók különleges esetekben 125 cm széles lapot is gyártanak. A lapok hossza 2 méternél kezdődik, ezt használjuk a tetőtér beépítés során, válaszfal építés céljából pedig 260, 275 és 300 cm-es hosszúságú lapokat kínálnak a gyártók.

Korszerű építőanyag. A gipszkarton termékek típusai. Így válassz gipszkartont!

Azért, hogy az épületen belül az egyes helyiségek funkcióinak a legjobban megfeleljen a giszkartonlap, ötfajta lapot használunk.

1. Az építőlemez, azaz a normál gipszkarton, melynek jele RB vagy GKB (a német Gipskarton Bauplatte rövidítése)

2. A tűzgátló építőlemez, melynek jele RF vagy GKF (a német Gipskarton Feuerschutzplatte), ennek a felirata a lapon piros színnel hívja fel a figyelmet arra, hogy nem egyszerű épíztőlemezről, hanem tűzgátló lapról van szó. Egyes gyártók a megkülönböztetés kihangsúlyozására halvány piros színű papírt használnak a gyártás során.

3. Az impregnált építőlemez, melynek jele RBI vagy GKBI (Gipskarton Bauplatte Impregniert), ennek a lapnak a papírja halványzöld színű. A szín segít annak az ellenőrzésében, hogy mindazokon a helyeken, például fürdőszobában, egyéb vizes helyiségekben, ahol kiloccsanó vízzel kell számolni, a megfelelő, impregnált lap került beépítésre.

4. A tűzgátló impregnált építőlemez RFI vagy GKFI, melynek a papírja halványzöld és a felirata piros. Olyan helyeken alkalmazzuk, amikor a tűzgátlás és az impregnálás is követelmény, például tűzszakasz határokra épített fürdőszobák, egyéb vizes helyiségek esetében.

5. Nagyszilárdságú építőlemez, melyet az egyes gyártók általában halványkék színű papír alkalmazásával különböztetnek meg. Ennek a lapnak a tulajdonságait és alkalmazhatóságát mindig a gyártói katalógusok ismertetik az építőkkel.

A gipszkarton lapok mellett gyakran alkalmazunk gipszrost lapokat is. Ezeket egy külön cikkben ismertetjük majd, egyelőre csak bemutatkozásképpen: használunk 6 mm vastag hajlítható gipszrostlapot, 15, 20, és 25 mm vastag tűzálló gipszrostalapot, amelyekből a tűzvédelmi burkolatokat készítjük.

Néhány gondolat az impregnált gipszkarton (RBI vagy GKBI) és a tűzgátló gipszkarton (RF vagy GKF) felhasználásáról.

Az impregnált gipszkartonlap papír borítása zöld színű. Ez segít a műszaki ellenőr számára megállapítani azt, hogy a vizes helyiségekben az oda való impregnált gipszkarton került felhasználásra. Az impregnált gipszkartonlap (RBI vagy GKBI) esetében a papír is és a gipszmag is impregnált. Az impregnált gipszkarton nem teljességgel vízzáró, sem nem vízhatlan. Mindösszesen arról van szó, hogy az impregnált gipszkartonból épített szerkezet ellenáll a fröccsenő víz terhelésnek. Fürdőszobában és konyhában ajánljuk tehát az impregnált gipszkarton alkalmazását. Olyan ipari helyiségben, ahol a technológia része a víz és a folyamatos nedvesség, nem ajánljuk semmilyen gipszkarton szerkezet alkalmazását. Különösen nem ajánljuk olyan helyeken, ahol rendszeresen nagynyomású víz fecskendezéssel takarítanak. Azért, hogy érzékeltessük a különbséget a normál és az impregnált lap között: ha egy normál és egy impregnált lapot 10 cm mély vízbe állítunk, másnap reggelre a normál lemez kb 30 cm magasan, az impregnált lap csak kb 10 cm magasságban nedvesedik át.

A tűzgátló gipszkartonlap gipsz magja milliméteres vagy centiméteres hosszúságú üvegszál vagdalékot tartalmaz. Az üvegszálak hozzáadása a gipszmaghoz hozzájárul ahhoz, hogy tűz esetén a lapnak jobb a tartása. A gipsz vegyi képlete CaSO₄ + 2H₂O. A gipszben jelenlévő víz, a 2H₂O molekulárisan kötött, tűz esetén először is ez a víz párolog el a szerkezetből. Úgy is fogalmazhatunk tehát, hogy maga a gipszkarton lap a tűz korai szakaszában már „részt vesz az oltásban”. A gipsz nem éghető építőanyag. Tűz hatására elveszíti a vizét, és mivel a tűzgátló lapok (RF vagy más néven GKF) gipszmagja üvegszál darabokat tartalmaz, ez a lap később omlik össze, mint a normál építőlemezek (RB vagy GKB).

Hanggátló gipszkarton, tűzgátló-impregnált gipszkarton és hajlítható gipszkarton lap

A nagyszilárdságú, vagy másnéven hanggátló gipszkarton építőlemezből épített válaszfalak akusztikai tulajdonságai, azaz legfőképpen a léghanggátlása jelentősen meghaladja a közönséges építőlemezét. A súlya nagyobb, mint az egyszerű építőlemezeké. Az építőlemez gyártásakor ugyanis a gipszmag keverékhez szappanhabot keverünk, ezzel elérjük, hogy a magban légzárványok keletkeznek. Mindez csak igen enyhe formában van meg a hanggátló gipszkarton esetében. Ennél ugyanis az a cél, hogy ne legyenek zárványok, minél súlyosabb legyen a lap, és ezért beépített állapotban minél kevésbé működjön a hanghatásokra rezgő membránként.

Míg a normál építőlemez papírja törtfehér, a felirata kék, a tűzgátló impregnált lapot úgy ismerjük fel, hogy a papír színe halványzöld, a nyomtatott feliratok a tűzgátló impregnált lapok felszínén piros színnel íródtak. Olyan felületek esetében alkalmazzuk a tűzgátló impregnált lapot, amikor vizes helyiség, azaz WC vagy fürdőszoba épül tűzszakasz határra. Itt ugyanis a fröccsenő víznek ellentálló, tűzgátló lapra van szükség.

A hajlítható lap valójában nem is gipszkarton, nincs papírborítása, az anyaga gipsz, üvegszál rostokkal erősítve. A vastagság 6 mm, és úgy lehet a legkönnyebben meghajlítani, hogy az egyik oldalát megnedvesítjük. Ferdén a falnak támasztjuk, és vizes szivaccsal, símogató mozdulatokkal dörzsöljük ott, ahol ívet szeretnénk kialakítani. Amikor elértük a kívánt ívet, a lapot továbbra is a falnak támasztva tároljuk, és reggelre, a következő műszak kezdetére a lap abban a formában megszárad, ahogyan este otthagytuk, és immár ívesen, készen áll a beépítésre. Amikor íves fal építése a feladatunk, a gipszrost lapokat természetesen nem függőleges álló helyzetben, hanem vízszintes helyzetben, kötésben rögzítjük a profilvázra. Belátható, hogy egy íves szerkezetnél célszerű a 60-62,5 cm-es profilkiosztást besűríteni, azért, hogy szilárdan rögzíthessük a korábban a megfelelő ívre hajlított és megszárított gipszrost lapunkat.

A gipszkartonozás alapjai avagy a gipszkartonból készült szárazvakolat – a gipszkarton lapok hossza

Fentebb már utaltunk rá, hogy a gipszkartonlap angol megfelelője a plasterboard, azaz magyarul vakoló lemez. A gipszkarton szárazvakolat építés hallatlanul termelékeny munka. A lépései a következők: Először méretre szabjuk a lapokat. Ez azért fontos, mert a vasbetonszerkezetű épületekben a tiszta belmagasság az épület különböző részein sokszor 4-5 cm-el is különbözik. A 275 cm-es és a 300 cm-es hosszúságú gipszkartonlap valamelyike általában megfelel a szárazvakolat építéshez, mivel a lapot úgy kell szabnunk, hogy alul és felül körülbelül 1-1,5 cm hézag legyen a szilárd födém felső síkja és a lap alsó éle, illetve a lap felső éle és a szint feletti födém alsó síkja között. Azért nem szabad hajszál pontosan beszabni a lapokat a két födém közé, mert az épület szerkezeteinek utólagos konszolidációja és kompressziója következtében gyakran előfordulhatnak utólagos 1-1,5 cm-es épületmozgások. Ha ilyenkor a gipszkartonlap befeszülne a két födém közé, az biztosan azt eredményezné, hogy a lap leválik a szerkezetről. A szabással kapcsolatban még érdemes megjegyezni, hogy amennyiben, például egy irodaépület esetében nagy mennyiségű, azonos hosszúságú lapra van szükségünk, érdemes megegyezni a gyártóval, aki egy kamion tétel, azaz mintegy 2000 m² mennyiségen túl szívesen gyárt a számunkra atipikus méretet is, azaz ha elég nagy a mennyiség, rendelhetünk 285 vagy 290 cm, vagy bármilyen hosszúságú lapokat.

A gipszkartonból készült szárazvakolat – a gipszkarton lapok felragasztása

A lapok felragasztása a falfelületre „Ansetzbinder” ragasztógipsszel történik. A lapok méretre szabása már megtörtént, sorban a falnak vannak támasztva a méretre szabott lapok. Az elektromos és a csőszerelő szakágak is végeztek a felületen, azaz mindkét szakma elvégezte az áttörések mérethelyes kivágását a gipszkarton lapokon. A szakiparosok után visszajönnek a gipszkarton szerelők, a lapok hátoldalára a széleken és középen ragasztógipsz foltokat hordanak fel, és lapokat a falhoz nyomják, alul aláékelve úgy, hogy lapok egyenesen sorjázzanak egymás után. Egy háromfős team naponta több mint 100 darab lapot is el tud így helyezni, ez napi 300-400 négyzetmétert jelent, éspedig úgy, hogy nem viszünk be vizet az épületbe. A szárazvakolat megépítése után már másnap jöhetnek a festők és elkezdhetik a glettelést, párhuzamosan a villanyszerelőkkel és a csőszerelőkkel, akik elhelyezhetik a kötődobozaikat és a szerelvényeiket.

Fontos tudni, hogy mennyezetre nem ragaszthatunk szárazvakolatot, mennyezeten csak a falburkolat vagy álmennyezet építése jöhet szóba.

A gipszkartonból készült falburkolat

Amennyiben a falszerkezet felületén be nem süllyesztett épületgépészeti szerelvények, csövek kerültek megépítésre, a szárazvakolat nem lehetséges megoldás. Ilyen esetben falburkolatot vagy előtétfalat kell építenünk. A falburkolat segít abban, hogy a téglafal, vagy a betonfal síkjától 5-10 cm-re készüljön a gipszkarton burkolat, így ez az 5-10 cm elegendő arra, hogy a falszerkezet és gipszkarton burkolat között szabadon futhassanak a csővezetékek.

A gipszkartonból készült előtétfal

A falburkolat építésének vannak határai. Általában, ha a szerkezeti fal és a gipszkarton burkolat között több mint 10 cm helyre van szükségünk, például csatornavezetékek stb. elvezetése céljából, a falburkolat már nem megoldás, előtétfalat, vagy más néven félfalat kell építenünk. Az előtétfal egy válaszfal, ugyanúgy is épül, mint a válaszfal, de a szerkezeti fal felől nem kerül felrögzítésre rá a gipszkarton lap. A gipszkarton előtétfalak építése ugyanúgy történik, mint a következő fejezetben ismertetett válaszfalé.

A gipszkarton válaszfalak méretei

Amikor manapság gipszkarton válaszfalról beszélünk, akkor általában nem a faszerkezetű tartóvázra, hanem a fémvázra épített gipszkarton válaszfalakról van szó. A faszerkezetű válaszfal sem ment még ki teljesen a divatból, családi ház építkezéseken, családi házak tetőtereinek a beépítésekor találkozunk fából készített tartószerkezettel.

A fémvázra épített gipszkarton válaszfalak tartószerkezetei 50 mm, 75 mm vagy 100 mm szélesek. A profilvázra 2×1 vagy 2×2 réteg gipszkarton lapot rögzítünk. A gipszkarton gyártók táblázatai tartalmazzák azt, hogy egyes falmagasságok esetén milyen profilvázat és hány réteg gipszkartonlap burkolatot kell alkalmaznunk. A lapok hosszát a belmagasság határozza meg, erről részletesen írtunk a szárazvakolatnál, a lapok hosszát részletező fejezetben.

A gipszkarton válaszfal építésének a menete

A profilváz megépítése előtt kitűzzük a válaszfal helyét. A kitűzés eszköze a csapózsinór, ez egy tekercs színes porral átitatott spárga, kimérjük a fal helyét, megfeszítjük a csapózsinórt, megpendítjük és a zsinór rárajzolja az egyenest a szerkezetre. Ezután U profilokkal körbeszegjük a fal helyét. Az U profilok gerinclemezére, arra, amely az épület szerkezeteivel érintkezik, kivétel nélkül minden esetben öntapadó szivacscsíkot ragasztunk. Ezekbe az U profilokba kerülnek függőlegesen beállításra a gipszkarton lapokat tartó C profilok. A C profilok kiosztása 120 cm széles lapok esetében 60 cm, 125 cm széles lapok esetén 62,5 cm. Ezt követi a lapok rögzítése, 25 vagy 35 mm-es önmetsző gyorscsavarokkal. Ügyeljünk arra, hogy négyzetméterenként legalább 13 db csavarral rögzítsük a lapokat. Válaszfal építésekor az első menetben csak a fal egyik oldalára szereljük fel a gipszkarton lapokat. Ezután következnek a szakipari munkák, az ajtótokok beépítése, a villanyszerelés, a csőszerelés. Amikor már a szakipar is végzett a munkájával, elhelyezzük a válaszfalva az üveggyapot vagy kőzetgyapot szigetelést, legalább 5 cm vastag, legalább 60 kg/m³ térfogatsúlyú szigetelőanyagot kell behelyeznünk a falba, éspedig úgy, hogy az ajtótokok tokszárának az üregeit is szigetelőanyaggal töltjük ki.

A gipszkarton válaszfalak akusztikai megfelelőségének a biztosítása.

Az épület akusztikai terhei a léghangok és a testhangok. A léghang az a hangterhelés, amely a vizsgált helyiségben a szomszédos helyiségben élők, dolgozók által keltett zajokból, gépek működéséből, beszélgetésből erednek. A testhangok azok a zajok, amelyek az épület szerkezetein tovaterjedve, a zaj keletkezési helyétől több méter vagy több szint távolságra is zavaróan hatnak. Egy helyiség zajterhelésének a 70%-a testhang, a 30%-a léghang.

A gipszkarton válaszfalak akusztikai megfelelőségét két szerkezeti elem biztosítja. A már említett öntapadós szivacscsík, amelyet az idegen épületszerkezetekkel közvetlenül érintkező U profilokra ragasztunk. Ennek a hangszigetelő hatása úgy érvényesül, hogy az érkező testhangokat a szivacscsík nem engedi átterjedni a gipszkartonfal szerkezeteire, éppúgy ahogy a fal egyik oldalán keletkező léghangokat nem engedi testhang formájában tovaterjedni az épület egyéb szerkezetei felé. Ugyancsak említettük, hogy a fal üregét ásványgyapot szigetelőanyaggal töltjük ki. Ennek az a szerepe, hogy a fal egyik oldaláról érkező léghangokat elnyeli, tompítja és így azok nem haladnak át a válaszfal szerkezetén és nem okoznak zajterhelést a fal másik oldalán.

„De vacak ez a gipszkarton!”- halljuk néha a kritikát. Pedig a gipszkarton rendszer nem tehet semmiről, az jól ki van találva. Amikor úgy érezzük, hogy feleslegesen sok a zaj egy gipszkartonból épített helyiségben, elsősorban arra gyanakodhatunk, hogy az építő vállalkozó kifelejtette a csatlakozó épületrészeket egymástól elválasztó öntapadós szivacscsíkot, vagy pedig nem helyezett el szigetelést a válaszfal üregében.

A gipszkarton álmennyezetekkel kapcsolatos fontos tudnivalók.

Álmennyezetek építése akkor válik szükségessé, ha a szilárd födém alsó síkja alatt épületgépészeti és épületvillamos vezetékek húzódnak. Ezeket el kell takarni a kíváncsi szemek elől, ám lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy egy esetleges meghibásodás esetén a hibás szerkezetek könnyen elérhetőek és könnyen javíthatóak legyenek. Tehát, amikor a födém felett fürdőszoba, vagy egyéb vizes helyiség található, a víz- és a csatorna vezetékek csövezése a szilárd födém alatt kerül majd elhelyezésre. Az álmennyezet tartószerkezetét nagy teherbírású beütődűbelekkel rögzítjük a födém alsó síkjához. A beütődűbelek tartják a fém profilvázat, amelyre úgy, mint a függőleges szerkezetek esetében önmetszőgyorscsavarokkal kerülnek felcsavarozásra a lapok. Fontos, hogy az álmennyezetek fém tartószerkezetét, amikor az épület egyéb szerkezeteihez csatlakozik, öntapadós szivacscsíkkal kell ellátni, azért, hogy a testhangok ne terjedjenek át az épület szerkezeteiről a gipszkarton álmennyezetre. Az álmennyezetre függeszthető terhek súlyával kapcsolatosan tudni kell, hogy a gipszkarton álmennyezet nem teherhordó szerkezet. A gyártók katalógusai ismertetik azt, hogy hol van a határ az álmennyezetre még felfüggeszthető könnyű lámpatest és az álmennyezetre nem függeszthető nehéz légkondicionáló szerkezet között. Nehéz terheket az álmennyezet feletti szilárd födémről szabad csak lefüggeszteni.

A gipszkarton fal glettelése

A gipszkarton válaszfalak és a falburkolatok glettelése előtt biztosítanunk kell azt, hogy a glettanyag megfelelően behatoljon a két érintkező gipszkarton lap közé, azaz szerves kötés jöjjön létre a két érintkező lap között a glettelőanyag által. Arról van szó ugyanis, hogy a lapok hosszanti éle gyárilag keskenyített, az élek keskenyítése biztosítja azt, hogy az ilyen élek csatlakozásánál úgy a hézagerősítő csík, mint a glettelőgipsz megfelelően erős hidat képez a két lap között.

De mi lesz a rövidebb, úgynevezett vágott élekkel? A gipszkartonlapok vágott éleit késsel meg kell faragni úgy, hogy a két vágott él csatlakozásánál V alakú hézag jöjjön létre, amelyet, ha beglettelünk, a glettelőgipsz ugyanúgy hidat képezhet a két lap között, mint a hosszanti élek mentén. Azt a munkafolyamatot, amelynek során megfaragjuk a lap vágott éleit, f ó z o l á s-nak nevezzük.

A száradás, a száradási idő fontossága

A fal vagy mennyezet felületre felhordott glettanyag jó esetben reggelre megköt, és annyira kiszárad, hogy a csiszolópapíros csiszolás elkezdődhet. Azt, hogy a glett megkötött és kiszáradt, látni lehet, mivel a száraz glett színe fehér, a még nedves glett pedig törtfehér, de inkább szürkés színű. A festő szakma szabályai szerint a még nedves glettre nem festünk rá. Elsősorban azért, mert a száraz glettet csiszolni kell, és a csiszolóvásznas csiszolás a nedves felületet megsérti, azaz egyébként is beláthatjuk, hogy csiszolóvászonnal csiszolni csak száraz felületet lehetséges. Elképzelhető azonban, hogy a festék gyártója a festék használati utasításában ad arra vonatkozóan iránymutatást, hogy az alkalmazott festék milyen mértékben igényli a száraz alapfelületet, úgyhogy festés előtt ismerkedjünk meg a festék használati utasításával.

Glettelés csiszolása

A glettelés csiszolása száraz felületen történhet. Ilyenkor a lecsiszolt glettelőanyag szemcsék a levegőbe kerülve az adott helyiségben mindent beborítanak. Nagyon fontos, hogy a csiszolás során ügyeljünk arra, hogy a munkával párhuzamosan ne engedélyezzünk olyan, egyéb tevékenységet a csiszolás környezetében, amelyben kárt tehet a csiszolás. Jellemző példa az, hogy az átadás előtti utolsó éjjelen a festőbrigád egyik fele még csiszolja a glettet, a másik fele pedig a nyílászárók mázolását végzi. Ha ez a két munka ütközik, a csiszolás pora beleragad a frissen mázolt felületbe és vállalhatatlanul lerontja a mázolási munka minőségét.

Gipszkartonozás árak

A gipszkartonozás ára számos tényezőtől függ, és érdemes alaposan utánajárni, mielőtt belekezdünk a munkába. Az anyagköltségek, gipszkarton árak a gipszkarton típusától és vastagságától függően változnak, és persze nem szabad elfelejteni a szereléshez szükséges kiegészítőket sem, mint például a profilok, csavarok vagy szigetelőanyagok. A munkadíj is jelentősen befolyásolja az árat, hiszen egy tapasztalt szakemberért többet kell fizetni, de a minőség is garantáltabb lesz. Általában négyzetméterenként kalkulálják az árakat, de a bonyolultabb kialakítások – például íves falak vagy beépített világítás – drágábbak lehetnek. Fontos figyelembe venni a helyszíni adottságokat is, mivel a nehezen hozzáférhető helyek és a nagy belmagasságú terek növelhetik a költségeket. Az árajánlatok összehasonlítása során mindig ügyeljünk arra, hogy tartalmazzák-e az anyagbeszerzést, a hulladékelszállítást és az egyéb járulékos költségeket. Ha spórolni szeretnénk, megfontolhatjuk az alapanyagok saját beszerzését, de ez időigényes és kérjünk tanácsot szakembertől. Érdemes a munkálatok előtt részletesen egyeztetni a szakemberrel az elvárásainkról és a költségkeretünkről. Ha tehetjük, kérjünk több árajánlatot, és ne csak az árat, hanem a referencia-munkákat is nézzük meg. A legfontosabb pedig, hogy ne kapkodjunk – egy jól elvégzett gipszkartonozás hosszú távon sok bosszúságtól kímélhet meg minket!