Homlokzati hőszigetelés, homlokzati hőszigetelő rendszerek és hőszigetelés kivitelezés kisokos.

Tény: a homlokzati hőszigeteléssel jelentős fűtésköltséget takarítunk meg. Egy hőszigetelő rendszer alkalmazása garanciát nyújt arra, hogy a hőszigetelésünk beváltja majd a megtakarításhoz fűzött reményeinket. Ismertetőnkben a homlokzatok külső oldali hőszigetelését ismertetjük és röviden kitérünk arra is, hogy miért nem javasoljuk a belső oldali hőszigetelést.

A legfontosabb előny a fűtésköltség megtakarítás. Mennyi pénzt takaríthatunk meg a homlokzati hőszigetelés alkalmazásával?

Amikor hőszigetelésről beszélünk, a legfontosabb műszaki követelmény az, hogy az épületünk körítő falai ellent kell álljanak a hazánkban honos szélsőséges időjárási körülményeknek. A homlokzati fal télen védje a lakást a hidegtől, ezt hívjuk hőszigetelésnek, nyáron pedig védje a lakást a melegtől, ezt hívjuk hőcsillapításnak. Hőszigetelés hiányában télen az utcát is fűtjük, mert a lakás melegének mintegy 40%-a elvész, elszivárog a lakásból a falakon keresztül a szabadba. Ezt a hőveszteséget mind a lakásban lakóknak kell megfizetniük. Családi ház esetén a homlokzati hőszigetelés megépítésével a fűtési költségen évente akár több mint 200 ezer forint takarítható meg, ehhez hozzáadódik még az a megtakarítás is, amennyivel kevesebbet működtetjük a légkondicionáló berendezést egy szigetelt otthonban.

Ismert tény, hogy a lakótelepek paneles épületei elsősorban az elöregedésnek, a 70-es években beépített hőszigetelő anyagok tönkremenetelének, elmorzsolódásának köszönhetően energiafaló üzemmódba kerültek. A panelházakban lakók a megmondhatói, hogy míg egy szigeteletlen házban lakó család havi 30 ezer forint felett fizet a fűtésért, ugyanazon a lakótelepen szigetelt házban élők fűtési költsége a fele, havi 15 ezer forint körül alakul.

Mikor keletkezik hőhíd? Legelőször is számoljunk le a hőhidakkal, már ezzel is lényegesen nő a kényelemérzetünk a lakásban. Miben segít a homlokzati hőszigetelő?

A hidegnél maradva, a hőveszteség okozta költségen túl, még egy jelentős épületfizikai problémát is meg kell említenünk. Égövünkre a hideg tél jellemző. Télen a külső hőmérséklet gyakran tartósan mínusz 5 és mínusz 10 C^o között van, a belső hőmérséklet pedig + 20 C^o. A különbség tehát, amely a homlokzati falban megjelenik, 30 fokot is elérhet. A fal külső síkja télen erősen fagy, míg a belső síkja kellemesen meleg, mivel fűtünk a lakásban. A lényeg, hogy a homlokzati fal akkor tölti be a funkcióját, ha a fagypont, tehát a 0 fokos pont a fal belsejében található valahol. Amíg ez a helyzet fenntarthatóan működik, nem lehet baj. Mindössze csak annyi, ahogy fentebb ismertettük, hogy az utcát fűtjük. Akkor azonban, ha a fagypont, vagy az ahhoz közeli hőmérséklet bekerül az épületen belülre, azaz a fal belső, helyiség felöli síkjának a közelébe, azért, mert nem fűtjük a helyiséget, vagy mert a fal anyaga nem képes ellenállni a külső fagyos időjárásnak, kezdődnek a súlyos problémák. Ezt az utóbbi esetet nevezzük hőhídnak. A legjobb példa a hőhídra a vasbeton koszorú, amely az épület falait összefogja. A vasbeton sokkal jobban vezeti a hőt, azaz télen a hideget, mint a korszerű falazóelemek. Abban az esetben, ha a koszorút, vagy az egyéb vasbeton tartószerkezeti elemeket, például vasbeton oszlopot nem látjuk el hőszigeteléssel a homlokzat külső oldalán, a fal belső oldala a koszorú, illetve a vasbeton oszlopok környezetében jelentősen lehül, és itt a hideg falon a helyiség melegének a hatására páralecsapódás jelenik meg. A vízpára elkezd folyni, csurogni lefelé a falon, állandóan nedvesen tartja a fal belső felületét, amelynek következtében fekete foltok formájában megjelenik a penész és dohszag kezd terjedni a lakásban. A fal mellett álló bútorokat is megtámadja a penészgomba, a bútorok faanyaga nem képes ellenállni az állandó nedvességnek és fokozatosan tönkremegy. Ezt a problémát azért említettük meg, mert nem létezhet épület valamilyen, egy minimális mértékű hőszigetelés nélkül. A homlokzati vasbeton szerkezeteket hőhídmentesíteni kell, azaz hőszigeteléssel kell ellátni, de ajánlott hőszigetelést készíteni az ablakok és ajtók környezetében is.

A hőszigetelő anyagok tulajdonságai. Miért a kőzetgyapot, az eps vagy a grafitos polisztirol homlokzati hőszigetelő anyag?

Amikor homlokzati hőszigetelést építünk, nem szükséges külön szigetelnünk az egyes hőhidakat. Ez már egy előny, amely az építési folyamatunkat egyszerűsíti. Az elv emögött a megállapítás mögött az, hogy ha a teljes homlokzatot hőszigeteljük, akkor a falfelülettel együtt, a koszorúk is, a vasbeton oszlopok is és a nyílászárók környezete, azaz az ablakkáva is megkapja a megfelelő hőszigetelést. A hőhidak nem jönnek létre és ezzel még le is egyszerűsödik az építési folyamatunk. A homlokzati hőszigetelés szempontjából 3+1 anyag alkalmazása jöhet szóba, a kőzetgyapot, a fehér EPS, amelyet polisztirol habnak, a szakzsargonban expandált polisztirolnak, régi nevén hungarocellnek is nevezünk, amely általában hófehér, közelről úgy néz ki, mintha sok kis buborék lenne egymáshoz préselve, a harmadik grafitos eps, amely az eps továbbfejlesztett változata. A grafitos polisztirol szigetelő anyagban grafittal növelik még tovább a hőszigetelő képességet. A grafitrészecskék visszaverik a hősugarakat, így akár 20 százalékkal jobb hőszigetelést biztosítanak azonos vastagság mellett, mint a hagyományos EPS. A +1 anyag pedig az XPS, az extrudált polisztirol.

A kőzetgyapot, ha négyzetméterben fejezzük ki az árat és a hatékonyságot, akkor 30%-al drágább, de azonos vastagság mellett jobban szigetel mint az EPS. Építész tervezői vagy szigetelő szakmérnöki feladat az, hogy eldőljön, melyik szigetelőanyagot választjuk a homlokzatunk szigeteléséhez. Magyarországon az uralkodó szélirány az északnyugati. Északnyugatról érkezik Budapestre a friss levegő a Budai-hegységen keresztül, sőt, az ország északnyugati sarkába települtek a szélerőművek is. Indokolt ezért, ha az északnyugati homlokzatot kőzetgyapottal, a többit pedig EPS-el szigeteljük. Valójában az a helyzet, hogy amikor a szigetelő szakmérnökök számításokat végeznek, bármelyik anyag mellett döntenek is, abból nem lehet baj, ha a beépítendő szigetelőanyag vastagságát az északnyugati oldalt érő szélteher alapján végzik el, körbe az épületen. Tűzvédő képessége mellett a kőzetgyapot az egyik legjobb hangszigetelő anyag is. Utcai homlokzat esetében, olyan utcákban, ahol a nagy forgalom még az éjszakai órákban sem szűnik, feltétlen gondolni kell arra, hogy a bennlakók nyugalma érdekében legalább az utcai homlokzatot kőzetgyapottal szigeteljük. A kőzetgyapot szigetelés vakolható, tehát a szép, egységes homlokzatképzésnek nincsen akadálya.

Az EPS szigetelőlemez esetében az első, amit el kell dönteni, a hőszigetelés vastagsága. A nyolcvanas években még igen korszerűnek számított az, ha az építkezők egyáltalán használtak homlokzati hőszigetelő lemezt. A normál, leggyakrabban alkalmazott vastagság ekkor 3 cm volt. Jelen helyzetben, amikor az energiaárak a sokszorosukra emelkedtek, a 3 cm-es vastagság már semmire sem elegendő, nem éri meg a fáradságot. Jóllehet, a kereskedelemben 1 cm-es lépcsőben, mindenféle vastagság kapható, egészen a 25 cm-ig, ajánlott a vastagságról gondolkodást a 12 cm-nél kezdeni. A 12 cm-es vastagságú EPS szigetelőanyag már jelentősen csökkenti a fűtési költségeket, és, mivel a vastagság és a megtérülési idő között összefüggés áll fenn, a 12 cm úgy tekintendő, mint az a vastagság, amelynek a megtérülése lényegesen kevesebb mint egy évtized. Tekintettel arra, hogy az épületeink használható élettartama 100 év, ennyi időre építünk, ez a megtérülési idő csekélynek mondható.

Az XPS a mechanikailag ellenálló, kiváló hőszigetelő lemez. Figyelj a lábazati hőszigetelésre!

A harmadig fajta hőszigetelés, az XPS hőszigetelő lemez egy kemény, szilárd anyag, az XPS elnevezés arra utal, hogy a gyártási eljárás az extrudálás. Jellemzője, hogy sokkal jobban ellenáll a mechanikai igénybevételeknek, nagyobb a nyomószilárdsága, nehezebben törik. A jó mechanikai tulajdonságai és az ugyancsak jó hőszigetelő képessége miatt XPS-t használunk az épületek vasbeton koszorúinak a zsaluzására bennmaradó zsaluzatként, hőszigetelésképpen épületek lábazati falainak és pincefalainak a szigetelésére. Ugyancsak XPS-t használunk akkor, ha az épületek padlóját kell hőszigetelnünk, az XPS ugyanis elbírja például a földszinti padló rétegrendjét és a legalsó rétegek egyikeként biztosítja az földszinti padló lépésállóságát is.

A hőszigetelő anyagok viselkedése tűz esetén.

Az EPS éghető, tűz hatására elcsöpög. Valójában ez nem nagy baj, ha rendszerben építjük meg az EPS homlokzati szigetelést, akkor magának a rendszernek, tehát a szigetelőanyagot összefogó műanyag hálónak és a műanyag vakolatnak kell, hogy legyen annyi tartása, hogy biztonságot nyújtson a tűzoltók kiérkezéséig, és van is. Tűz esetén a műanyag vakolat alatt az EPS elveszíti a formáját és a homlokzat hullámos lesz, de szokványos lakástűz esetén is lehet attól tartani, hogy maga a szigetelés is tüzet fog, bár ez inkább ipari épületek éjszakai tűzeseteire jellemző.

A kőzetgyapot homlokzati szigetelésnek van még egy fontos tulajdonsága, a tűzállóság. A Katasztrófavédelem gyakran tudósít olyan tűzesetekről, főként hőszigetelt homlokzatú emeletes épületek esetén, amelyeknél a tűz a homlokzaton elhelyezett EPS szigetelőanyag olvadásával, elcsöpögésével terjedt tova. Emeletes épületek esetében ezért előírás, hogy a homlokzati hőszigetelést, ott, ahol általában kicsapnak a lángok, tehát az ablakok és az ajtók felett, 1 m széles sávban kőzetgyapotból kell készíteni, akkor is, ha a szigetelés anyaga egyébként EPS. Ugyanis a kőzetgyapot nem éghető építőanyag. Ezesetben a homlokzatunk legalább addig védve van a tűz tovaterjedésétől, amig a tűzoltók kiérkeznek.

Mit jelent az, hogy hőszigetelő rendszer? Miért ajánlott a homlokzati hőszigetelő rendszerek alkalmazása? Hogyan győződjünk meg arról, hogy a vállalkozónk, kivitelezőnk hőszigetelő rendszert épít.

Amikor hőszigetelést építünk, meg kell győződnünk arról, hogy nem a legolcsóbb, találomra összeválogatott anyagokat használja az építő vállalkozónk, tudnunk kell ugyanis, hogy a legolcsóbb alapanyagok serege beépítve nem ugyanazokkal a jó épületfizikai tulajdonságokkal rendelkezik majd, mint egy minősített rendszer. A homlokzati hőszigetelő rendszerek gyártói az általuk értékesítésre felajánlott rendszereket az ÉMI-vel, azaz az Építésügyi Minőségellenőrző Nkft.-vel minősíttetik. A minősítés úgy történik, hogy a tűzvédelmi szabvány előírásoknak megfelelően mintát építenek a rendszerből az ÉMI tűzvizsgáló laboratóriumában, amely egy nagyméretű kemence. Itt tehát modellezik az épülettüzet, majd mérik a rendszer ellenállását. Ugyanígy modellezik és mérik a rendszer szilárdsági és akusztikai tulajdonságait is. Az ÉMI nem csak a teljes rendszer működését, hanem az egyes alkotórészek megfelelőségét is vizsgálja. Cserében a gyártó garanciát ad arra, hogy az ÉMI által tanúsított és a rendszer előírásainak megfelelően megépített homlokzati hőszigetelés beváltja majd a hozzá fűzött reményeket. A hőszigetelő rendszer legfontosabb alkotórészei a következők:

•  a homlokzati ragasztóanyag, amellyel a falhoz ragasztjuk a szigetelőanyag táblákat
• a homlokzati dűbelek, amelyek a ragasztást kiegészítik, dupla biztonságot adva a lapok rögzítésének
• hőszigetelő lemez tábla
• üvegszövet háló, amely teljes felületen betakarja a szigetelőanyagot, arra szolgál, hogy egyenletes tehereloszlást biztosítson a homlokzaton
• alapozóanyag, amely betakarja az üvegszövet hálót és egyben már jórészt impregnálja is a hőszigetelést
• műanyag vakolat, amely akril vagy szilikon bázisú, olyan szilárd felületet biztosít, amely jól megtartja a szigetelést, és biztosítja a kellő mértékű légáteresztést is
• élvédők és egyéb, a korrekt beépítést segítő profilok

Végül is az építés során ügyeljünk arra, hogy az építő vállalkozó is tudatában van a rendszerépítés fontosságának, és a kész munka átadásakor képes lesz majd bemutatni megbízójának a gyártói garanciát.

Tárgyak rögzítése a külső homlokzat hőszigetelésére.

A homlokzati hőszigetelés terhek viselésére nem alkalmas. Ha a homlokzatra rögzíteni szeretnénk fontos kellékeket, elemeket, azokat a hőszigetelés megépítése előtt, a szerkezeti falra kell felszerelni, lehetőleg hőhídmentesen, majd a csatlakozást el kell takarni a hőszigeteléssel. Csak így biztosítható a szigetelés állékonysága. A hőszigetelés elbírja a házszámtáblát, a cégtáblát, de ezeket soha nem szegezzük, hanem ragasztjuk a falra. A hőszigetelést szegezéssel átszakítani nem jó ötlet, mert a szeg mellett nedvesség szivárog a fal és a hőszigetelés közé, és a szegen, mint hőhídon keresztül megjelenő fagy kárt tesz a hőszigetelésünkben.

A belső oldali hőszigetelés bevonzza a fagypontot a fal belső síkjára és párásodást, dohosodást idéz elő.

Amint hőszigetelő anyagot ragasztunk a homlokzati fal belső síkjára, az felfogja a fűtött helyiség hőjét és a fagypont bekerül a lakott helyiségbe, mégpedig a fal belső síkja és a szigetelőanyag közé. Az itt elhelyezkedő technológiai hézagokban lecsapódik a pára. Ennek következtében a szigetelőanyagot rögzítő ragasztóanyag lefagy a falról, a szigetelés elveszíti a hatását, de előbb még hosszas küzdelem kezdődik a dohszak és a penészgombák ellen. Ezek folyamatosan fertőzik a helyiség levegőjét, az állandó szellőztetési kényszer lehetetlenné teszi a helyiség rendeltetésszerű használatát. Hamarosan be kell látnunk, hogy a belső oldali szigeteléssel nem jó megoldást választottunk, és akkor járunk a legjobban, ha elbontjuk azt.

Kivételképpen megemlítjük azokat a lehetőségeket, amikor a belső oldali hőszigeteléssel elérhetjük a kívánt hatást. Pincehelyiség földalatti falai esetében a fagy nem tud behatolni az épületbe és nem tud kárt tenni a szigetelésben. Pincehelyiségek födémének az alsó síkját szigetelve elérhetjük azt a hatást, hogy a földszinti helyiségeink nem hűlnek le mértéktelenül a pincei hideg hatásának köszönhetően.