A fürdőszoba egyik kiemelt eleme a kád, a fürdőkád. Szinte elképzelhetetlen az, hogy ezekben a helyiségekben ne legyen valamilyen kád. A mindennapos tisztálkodás mellett a kád és a fürdőkád egyfajta relaxációs szegletként is funkcionálhat.
A kád sok lakás egyik elengedhetetlen kelléke, hiszen a mindennapos tisztálkodás, mosdás egyik kitüntetett színtere. A kád szó jelentése egy olyan víztároló, amely fürdőzésre alkalmas. Nagy űrtartalommal rendelkezik, hogy egy ember kényelmesen elférjen a kád belsejében. Eredetileg fából készültek a kádak, de ma már másfajta anyagok jellemzik. Érdekesség, hogy eleinte nem is az emberek fürösztésére volt használatos egy-egy kád, hanem különféle ipari anyagok áztatására és erjesztésére szolgált.
A fürdőkád története nagyon régre vezethető vissza. A fürdőkád a természetből ihletődött, csakúgy, mint a zuhany. A tisztálkodás előszőr egyfajta szakralitás miatt vált fontossá, majd az ókori rómaiak számára erőteljes közösségi funkciót töltöttek be a kádak és a fürdők. Majd csak jóval később alakult ki a tudatos higiéniás, rendszeres tisztálkodás. A kád fejlődési üteme rendkívül lassan haladt előre az évszázadok folyamán. Ahány kultúra és civilizáció, annyiféle kád és fürdőkád típus látott napvilágot. A következőkben néhány jellegzetes kád és az ezekkel kapcsolatos érdekesség következik.
A kád már régen kíséri az embert fejlődése útján. Igaz, annak idején még közel sem olyan állapotban, mint amilyen kádak ma funkcionálnak otthonainkban. Az ókori görögök esetében háromlábú üstökben (kád) fürödtek vallásos gyógyító szertartásokkal megfűszerezve. A görögöknél még közel sem a testi higiénia karbantartása miatt volt fürdés. Az istenek tisztelete és a gyógyítás kultúrája jelentkezett a kád és a fürdő esetében is.
Több ezer évre visszamenőleg érdemes megemlíteni a japánok első fennmaradt kádját, az úgynevezett „Isiburo”-t: ez olyan fürdődézsa (kád), amelynek oldalfalai agyaggal voltak kitapasztva. A kád testét száraz, gyúlékony fadarabokkal tették tele, majd addig égették, míg a kád felvette a kívánt hőfokot. Ezután kitakarították, és a forró kádba hideg vizet öntöttek, ami hamar képes volt felmelegedni. Ez a japán kád képes volt elérni azt, hogy használója (akár többen is) több tíz percig élvezhették a meleg víz gyógyító hatását.
Az Indus-völgyi civilizáció városában (Mohenjo-Daro) már közfürdők maradványaira is bukkantak a régészek. Ezek a kádak már a mai kádak közvetlen ősei közé sorolandók. Ezek másfél méteres, egyedi lábakon álló agyagdézsák voltak, melyeket már a görögök leírásaiban is fellelhetünk (Odüsszeia). Az ókori rómaiak bérházában már kisebb fürdők jelentek meg (insulae). Ezek leginkább medencékre hasonlítottak.
A „sötét” jelzővel illetett középkori embereknek is fontos volt a fürdés, bár akkoriban gyakran természetes vízben, egy-egy folyó vagy tó partján fürödtek. A fürdés kultúrája és fontossága azonban tovább élt, s az idők során fejlődött, így mára a kényelmes, modern kádak és zuhanyok otthonaink elengedhetetlen kellékei váltak.
A kádak modern használatát az 1970-es évekre tehetjük, amikor már az öntöttvas kád anyagát felváltotta az akril. Az akril egyik legnagyobb előnye a vashoz képest az, hogy hőre lágyuló műanyagként nagyon könnyen formálható (kb. 200 Celsius-fokon), így bármilyen méretű és formájú kád kiönthető belőle, mindezt úgy, hogy nem szükséges nagyon-nagyon magas hőmérsékletet elérni. Manapság persze már tömeggyártják a kádak testét és kiegészítőit is. A tömeggyártás tette lehetővé, hogy minden háztartás rendelkezzen legalább egy beépített káddal. Régebben még az emberek egymás után fürödtek meg ugyanabban a vízben. A csatornázás megjelenésével egyre jobban háttérbe szorult a közösségi fürdés, és hangsúlyossá vált az egyéni fürdés.
Napjainkban már rengeteg fajta kád és fürdőkád rendelkezésünkre áll. Már a legváltozatosabb színekben, alakokban, anyagokban vásárolhatók különböző kádak, fürdőkádak. Mindennapos használatra vannak gyártva a fürdőkádak, így tartós anyagból készülnek és erős, sok-sok éves használatra alkalmasak. Sokféle formavilágból választhatunk, ha a fürdőszobánk díszét keressük. A szabadon álló és beépíthető kádak között megtalálhatjuk az egyenes-, az aszimmetrikus vagy éppen a sarokkádakat is.
A beépíthető kádak elhelyezésekor nagyon fontos, hogy ne csak a kádhoz tartozó gyári lábakra építsük, hanem egy úgynevezett alátámasztó falazatot is érdemes használni például ytongból, amely biztosítja, hogy a kádunk hosszú időn keresztül fixen álljon a helyén, ne mozogjon, és ne inogjon. A kád vízszintjét is ellenőrizni kell, ugyanis a víznek le kell folynia a lefolyón, ez pedig csak úgy lehetséges, ha nincs tökéletesen vízszintben a kád, hanem lejt néhány fokot a lefolyó felé. A fürdőkád tökéletes beépítése nem egyszerű feladat, ezért mindenképpen javasoljuk, hogy a kád beépítését szakember végezze.
A kádak, fürdőkádak ma már számtalan anyagból készülhetnek. Érdemes tájékozódni az egyes alapanyagok előnyeiről, hátrányairól, mert ezek tudatában biztosak lehetünk abban, hogy kiváló döntést hozunk vásárláskor.
A zománcozott kád (lemezkád) még ma is nagyon sok fürdőszobában megtalálható. A zománcozott kád előnye az alacsony ár és a környezettudatosság szempontja, mert ez az anyag többször is újra felhasználható. A zománc adja meg a kád színét. Kopással, karcolással szemben ellenálló, de a vegyszerekkel vigyázni kell, mert azok könnyen rongálhatják a kád felszínét. Hátránya ezeknek a kádaknak az, hogy hidegebb érzetünk lehet közvetlenül a beüléskor.
Az akril egy speciális, hőre lágyuló anyag, amely már formázható, és könnyű fajsúlyú. Ezért manapság az egyik legkeresettebb anyag a kádak esetében. Az akril kád már lényegesebben nagyobb hőérzetet ad, hiszen a kád felülete alapból nem hideg, nehezebben hűl ki, viszont általánoságban elmondhatjuk, hogy drágábbak, mint a zománcozott kádak. Hátrányáról nem nagyon beszélhetünk, inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az olcsó akril kádak gyakran gyenge minőségűnek bizonyulhatnak, és ezen esetekben akár sárgulhat is, vagy idővel be is repedezhet.
A szabadon álló kádak napjainkban hatalmas népszerűségnek örvendenek. Ezek anyaga a legtöbb esetben öntöttvas. Nagyon nehezek, de nem a funkciójukat töltik be tökéletesen, hanem igazi díszes központjai a fürdőszobáknak. Nagyobb alapterületű fürdőszobákba javasoljuk.
Egyedi dizájner fürdőszobák elengedhetetlen eleme a legtöbbször rézötvözetből készült dizájner kád. A réz kádak eleganciát kölcsönöznek a fürdőszobáknak, oly módon, hogy különleges hangulatot sugallanak.
Egészen megdöbbentő, hogy milyen sok fürdőkád típusból válogathat az ember, beleértve az egyenes, téglalap alakú kádakat, az aszimmetrikus, valamint a sarokkádakat is. Mivel a választék óriási, érdemes a fürdőszobánk paramétereit, stílusunkat és napi rutinunkat is figyelembe venni választáskor.
Hosszú éveken át szinte csak egyeneskádak voltak. Sokáig az egyeneskád volt a fürdőszobák origója. Napjainkban az egyeneskádak rendkívüli változatosságot mutatnak, főleg a korábbi időszakokhoz képest, de ez nem feltétlenül látszik első pillantásra. Az egyeneskádak nemcsak arról kapták a nevüket, hogy a kádtest egyenes, hanem arról is, hogy külső vonalaik szintén egyenesek, megkönnyítve a beépítést és stabilitást. Az egyeneskádak előnye épp az lehet, ami a hátránya is, mégpedig hogy hosszanti helyet foglalnak el a fal mentén.
Az aszimmetrikus kád is sarokkád, hiszen sarokba beépíthető. Az aszimmetrikus kádak célja az, hogy kisebb alapterületen nagyobb belső teret biztosítsanak, ezáltal növelve a fürdőzés élményét. Az aszimmetrikus kád esetében a külső oldalak egyike hosszabb, a másik pedig rövidebb, így biztosítva a térélményt, de egyben helytakarékosságot is. Az aszimmetrikus kádakban kialakított sarok felőli kiülő rész sok esetben praktikus lehet.
A tipikus sarokkád mindkét külső oldala azonos hosszúságú, így pontosan egy negyed körcikket ad. Ez az arány szolgáltatja a különlegességet és a kádak között a legnagyobb térélményt. Hasonlóan az aszimmetrikus kádakhoz, a sarokban kiülő kerül kialakításra magán a kádtesten. Sarokkád esetében nem számít, hogy jobbos vagy balos kád, hiszen mindkét egyenes oldala azonos hosszúságú. Nagyobb alapterületű fürdőszobákba javasoljuk.
Az ülőkádak népszerűsége az idősebb generáció tagjai körében vagy akár a pici fürdőszobával rendelkező otthonok esetében magas. Egy kádparaván kiegészítővel a fürdőzés mellett akár a zuhanyzást is megoldhatjuk vele.
Az előlap az esztétikus hatást képes növelni, takaró funkcióval rendelkezik. Abban az esetben használatos, amikor nem akarjunk falazni, padlóba süllyeszteni a kádat. Viszont azt fontos tudni, hogy az előlap nem teherviselő elem, tehát nem támasztja alá a kád peremét. Egyéni ízlés kérdése, hogy a kád oldala hófehér akril legyen vagy éppen felfalazva és csempével, üvegmozaikkal burkolva szeretnénk telepíteni.
A szabadon álló kádak újjászületett klasszikusok, hiszen régen ilyen kádakban fürödtek. Önálló lábakon támaszkodó kádtípus ez, melyhez nem szükséges szabad falfelület. Ma már az akril és más anyagoknak köszönhetően akár lábak nélkül is képezhetnek önálló és jellegzetes vonalakat a szabadon álló kádak.
A legkedveltebb kád méretek a 140×70 cm, a 150×70 cm, a 150×75 cm, a 160×70 cm, a 170×70 cm, a 170×75 cm, a 170×100 cm és a 180×80 cm méretűek. Kényelmességüket tekintve bátran kijelenthetjük, hogy igenis számít a méret, a hosszúság és a szélesség esetében az öt centiméter is sokat számít, hiszen minél nagyobb, annál jobban elnyújtózhatunk benne. Persze sokszor a fürdőszobánk alapterülete maximálisan behatárolja, hogy milyen méretű kád lesz a jó választás.
A kád testén kívül sok kiegészítő is elérhető. Ezek között vannak olyanok, amelyek elengedhetetlenek kád használatához, mint például a kádlábak, a kád le- és túlfolyók, a kád előlapok és oldallapok. Más kiegészítők biztonságos ki-beszállást biztosítanak, mint például a kádkapaszkodó vagy a csúszásmentesítő bevonat. Vannak olyan kiegészítők, amelyek a kényelmet, a feltöltődést vagy akár a kikapcsolódást hívatottak elősegíteni, ilyen a fürdőkád párna, a fürdőkád ülőke, a színterápiás megoldások, a pohártartó.
Gondoljunk csak bele! A fürdőszobában található fürdőkád sokak számára a napvégi vagy hétvégi feltöltődés helyszíne. Sokszor szinte csak fürdés közben vagyunk egyedül, ilyenkor tudjuk végiggondolni a napunkat vagy igazi jövőt formáló terveket szőni. Vannak, akik csak a fürdőkádban mernek hangosan énekelni, míg sokunknak egy fárasztó nap után egy pihentető fürdő biztosítja a kikapcsolódást, feltöltődést. Egy jól megválasztott kád teljessé teszi a fürdőszobát. Választhatunk sarokkádat, egyeneskádat, hidromasszázskádat vagy akrilkádat oldallappal, akár kisebb űrtartalommal, de az biztos, hogy a kád magasabb szintre emeli az otthonunk kényelmét.
Szaniter választás előtt érdemes több webshop, webáruház kínálatát is megtekinteni, és ezt követően kiválasztani a fürdőkádat építőanyagkereskedésben, fürdőszobaszalonban vagy akár barkácsáruházban.