Okostégla, de mitől okos az okostégla? Egy rendkívül jól átgondolt építőanyag.

A korszerű falazóelem már több mint tégla. Köszönhetően a jól átgondolt szigeteléstechnikai számításoknak, a falazóelemek légrései jelentős hőszigetelő tulajdonságot biztosítanak számukra. Mindennek a teteje az okostéglák, amelyeknek a légrései kőzetgyapot szigetelőanyaggal vannak kitöltve, ezzel megsokszorozódik a hőszigetelő és hőcsillapító képessége. Így  rendkívül alacsony a hőátbocsátási érték (U érték), ami nemes egyszerűséggel leírva, minél alacsonyabb, annál jobb.

Mi az az égetett agyag, hogyan jutunk hozzá, hogyan készül az égetett agyagtégla?

Az agyag nagy kincs. Magyarországon tucatnál is több jó minőségű agyagot szolgáltató agyagbánya van, ez nagy előnyt jelent a nemzetgazdaság számára. Csak egy durva példát említve, Amerikában a gipszkarton különféle felhasználásán alapuló könnyűszerkezetes építési mód terjedt el, mert nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiséget és a kellő minőséget szolgáltató agyagbánya ahhoz, hogy megbízható lakóházakat lehessen építeni égetett agyagból. Az égetett agyagtéglát több száz, gyakran több ezer kilóméterről kell a helyszínre szállítani, ha valaki a téglát választja. Bámulatos, hogy nekik még az időjárás sem segít! A mostoha időjárási körülmények, a szélviharok rendre letarolják, a földdel teszik egyenlővé az amerikai városok könnyűszerkezetes házakból épített lakónegyedeit, úgy, hogy egy-egy vihar után bőven van dolga a biztosítóknak. Mégsem tudták rávenni az amerikaiakat arra, hogy a sokkal megbízhatóbb, időjárásállóbb égetett agyagtéglából, vagy a helyszínen öntött beton falazóelemekből építkezzenek.

A téglagyárak jellemzően agyagbánya mellett épülnek, a kész égetett agyagtéglát szállítják az építőanyag kereskedőkhöz, vagy a gyárból egyenesen a beépítési helyre. Miután a kibányászott agyagot összezúzták, víz, és a nélkülözhetetlen adalékanyag, a fűrészpor hozzáadása mellett masszává keverik. A masszát présgépben formázzák, majd a téglákat egyenként téglaformára szabják. Az elemeket szárítógépbe tolják, itt elveszíti a nedvességtartalmának a nagy részét, majd az égetés következik, ahol elnyeri végleges formáját és színét. Az utolsó munkafázis a csiszolás, ez biztosítja a méretpontosságot és a felületi simaságot. A megfelelően csiszolt téglákból épített falazat elemei pontosan illeszkednek egymáshoz, ezért tudott elterjedni az épületek főfalainak állóhézag mentes falazási módszere. A téglák olyan jól illeszkednek egymáshoz, hogy a függőleges hézagokat nem kell kitölteni falazóhabarccsal.

Mi az monolit fal? Miért számít újdonságnak? Mitől okos az okostégla? Csúcskategóriás okostéglák.

A tégla tehát természetes építőanyag, fő alkotóelemei az agyag, a fűrészpor és a víz. A téglából falazott épületnek kiválóak az épület fizikai tulajdonságai: szilárd, tartós, idősjárásnak ellentálló, a bennlakók számára kényelmes érzetet biztosít.

Magyarországon manapság kezd meghonosodni a monolit, azaz egyrétegű falazatépítés. A korábbi építőipari szóhasználatban a monolit kifejezést az egynemű és a helyszínen öntött kifejezések szinonimájaként használták, a külföldi szóhasználat hatására kezd meghonosodni az, hogy már az okostéglából épített falat is monolitnak hívjuk, tekintettel arra, hogy az egyrétegű. Majd idővel megszokjuk. A falazat egyszerre teherbíró és hatékonyan működik, ha hőszigetelésről és hőcsillapításról van szó. A hagyományos, megszokott megoldással szemben a monolit, azaz magyarul egyrétegű falazat szigetelt „okostéglából” épül. A tégla üregeibe töltött kőzetgyapot szigetelőanyag segítségével, kiemelkedő hőszigetelő képességgel rendelkezik, mint falazóelem. Megszokott megoldás, hogy a külső falazatokat utólagos hőszigeteléssel látjuk el, ezzel érjük el a jogszabályban meghatározott hőtechnikai értékeket. Az új, innovatív falazóelemek használatával azonban ez az utólagos hőszigetelés feleslegessé válik. Az így megépített egyrétegű, azaz monolit falazatok homlokzati hőszigetelés nélkül a családi házak kivitelezésének a jövőjét jelentik.

Ha itt most megállunk egy gondolatra, akkor építési műszaki ellenőrként gondolkodva azt kell javasolnom az építtetőknek, hogy az okostéglából épített monolit fal, bár teljesíti az építésügyi előírásokban megfogalmazott hőszigetelési értéket, de miért ne legyünk mi jobbak, sokkal jobbak, mint az építésügyi előírás? Végül is saját magunk viseljük az építési költségeket, és saját magunk számára takarítjuk meg a fűtési költséget. Mint minden jónak, ennek is egy ellensége létezik csak, a még jobb dolog. Világos, hogy a monolit falnál jobb hőszigetelő képességet érünk el, ha a monolit falunkat homlokzati hőszigeteléssel látjuk el.

Az egyrétegű falazat egyéb előnyei a hagyományos tégla falazattal szemben, avagy az okostégla falazat további előnyei.

A kerámiatégla állagtartó, magas testsűrűséggel rendelkező építőanyag, melynek nyomószilárdsága is magas. Ezáltal a kerámia falazóelemek igazán masszív építőanyagok, így garantálják az elkészült épület stabilitását. A kerámia alapanyagnak köszönhetően az egyrétegű téglafalak is nagy teherbírással rendelkeznek, így ugyanolyan megbízható, stabil megoldást jelentenek, mint a többrétegű falazatok. Az egyrétegű téglafalazatba csak természetes anyagok kerülnek. Mivel a falazóelem egyszerre felelős a teherbíró funkcióért és a hatékony hőszigetelő képességért, az építtető időt és pénzt takaríthat meg az alkalmazásával. Egyes kerámiatéglák kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek az elkészült épület fenntartási költségeit is alacsonyabb szinten tartják.

Az egyrétegű falazatok kiváló hőszigetelő tulajdonsággal rendelkeznek. Hőtartó képességük még utólagos hőszigetelés nélkül is kiváló, így mind a fűtési, mind a hűtési költségek optimális szinten tarthatók vagy épp csökkenthetőek monolit falazat építésével. Ellentétben más, cementalapú építőanyagokkal az építést követő években sem lesz magasabb a fűtési költség, hiszen a gyártási folyamat lezárultával a kerámia falazóelemek nem tartalmaznak nedvességet. A kerámia építőanyagok gyártási technológiájának köszönhetően nyitott pórusokkal rendelkeznek, melyek átengedik a párát, így nem alakul ki penészesedés a kész épületben. Megfelelő beépítés esetén az ablakok és egyéb elemek szilárdan a fal részét fogják képezni, így külső hatásra (pl. betörés) nehezebb őket eltávolítani. Egyes kerámiatéglák kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek az elkészült épület fenntartási költségeit is alacsonyabb szinten tartják.

Az égetett agyagból és a gipszkartonból épített válaszfalak néhány fontos tulajdonsága.

A tervezés szakaszában merül fel az a kérdés, gyakori, hogy épp a tervező kérdezi meg az építtetőt, hogy vajon miből szándékozik megépíttetni a válaszfalakat, téglából vagy gipszkartonból? A kérdés megválaszolását a pincében kezdjük. A lakóházunk pincéje vészterhes időkben óvóhelyül szolgál. Az építési előírások szerint a pincefödémnek nagyobb terhelést kell kibírnia, mint a közbenső födémeknek. Anélkül, hogy meg akarnánk ijeszteni bárkit, mondjuk ki nyíltan, a pincefödémet romteherre méretezzük. A pince tehát egy védett hely kell legyen, ezért a pincei válaszfalakat javasoljuk téglából megépíteni, legalább olyan mértékben, hogy a pince terét tégla válaszfalakkal osszuk két-három részre. Természetesen a pincében is alkalmazunk gipszkarton válaszfalat, jelentéktelenebb helyiségek, biciklitárolók, lomtárolók falát tervezzük nyugodtan gipszkartonból. A tégla válaszfalak alá alaptestet kell építeni. Ez általában sávalap, illetve az alapozás megoldható úgy is, hogy a házunk alaplemezében a tervezett tégla válaszfal alatt különleges betonacél erősítést alkalmazunk.

A gipszkarton válaszfalakat nem szükséges alapozni. A közbenső födémekre épített válaszfalak általában mindenhol gipszkartonból épülnek. Gipszkartonból megfelelő, a zajterheknek is ellenálló válaszfalakat tudunk építeni. Az épületek fontos része az a szilárd mag, amelyre a nehéz épületgépészeti berendezéseket, szerelvényeket, csöveket, kazánokat, villanybojlereket felszereljük. Ezek a szilárd épületrészek gyakran statikailag is merevítő magként működnek, betonból vagy kIsméretű tégla szerkezetből készítjük őket.

Az épületeink válaszfalainak anyaga tehát vegyes képet mutat. Ott ahol szükséges, téglából, ott pedig ahol a tégla válaszfal építését semmi sem indokolja, gipszkartonból építjük ezeket.

Gondold át!

Az okostégla nem véletlenül kapta az „okos” nevet. Innovatív kialakítása, természetes alapanyagai és kiváló hőszigetelő képessége egyre vonzóbbá teszi az építkezők számára. Magyarországon különösen előnyös választás, hiszen az alapanyag helyben elérhető, az építési kultúrában pedig egyre inkább elfogadottá válik a monolit falazás. Ha hosszú távon szeretnél energiahatékony, időtálló otthont, az okostégla remek döntés lehet.

Gyakran ismételt kérdések és válaszok az okostégla témában

1. Mitől okos az okostégla?

Az okostégla attól „okos”, hogy már gyárilag tartalmaz szigetelőanyagot – például kőzetgyapotot – a belső légréseiben. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy egyetlen építőelemmel biztosítsuk a teherhordó funkciót és a hőszigetelést is. Így nincs szükség utólagos hőszigetelésre.

2. Mi az az égetett agyag, és hogyan készül a tégla belőle?

Az égetett agyag természetes alapanyag, amit Magyarországon több tucat bánya szolgáltat. Az agyagot először aprítják, majd vízzel és fűrészporral masszává keverik, formázzák, szárítják, végül kiégetik. Az utolsó lépés a csiszolás, ami biztosítja a precíz illeszkedést.

3. Miben különbözik a monolit falazat a hagyományostól?

A monolit (egyrétegű) falazat lényege, hogy az egész falszerkezet egyetlen típusú okostéglából készül, így nincs szükség külön hőszigetelő rétegre. Ez gyorsabb, gazdaságosabb építést tesz lehetővé, és javítja a hőtechnikai tulajdonságokat is.

4. Miért előnyös az okostéglából épített ház?

Mert kiváló hőszigetelést biztosít, csökkenti az energiafogyasztást, tartós, időjárásálló, és természetes anyagokból készül. Emellett egyszerűbb és gyorsabb az építkezés, mivel nincs szükség külön szigetelésre.

5. Jobb-e az okostégla, mint a többrétegű falazat?

Bizonyos szempontból igen. Az okostégla egyrétegű falazattal egyszerűbb kivitelezést, kevesebb hibalehetőséget és kiváló hőszigetelést biztosít. Ugyanakkor tovább fokozható a hőszigetelés, ha még plusz szigetelést is kap a falazat.

6. Mennyire teherbíró az okostéglából épített fal?

Nagyon. A kerámiatégla nyomószilárdsága magas, így akár több szintes épületek is biztonságosan felépíthetők belőle. Emellett a méretpontosság révén kiváló a stabilitása.

7. Miért nem terjedt el az égetett agyagtégla például Amerikában?

Mert ott nem áll rendelkezésre elegendő jó minőségű agyag. Ezért terjedtek el a könnyűszerkezetes megoldások, például a gipszkarton és fa alapú házak. Ezek viszont sérülékenyebbek a szélsőséges időjárással szemben.

8. Szükséges-e utólagos hőszigetelés az okostéglánál?

Nem feltétlenül. Az okostéglák hőszigetelő képessége önmagában is teljesíti a magyarországi energetikai előírásokat. Azonban, ha a lehető legjobb hőmegtartást szeretnénk, érdemes lehet plusz szigetelést alkalmazni.

9. Penészedhet-e az okostéglából épített ház?

Nem valószínű. A kerámia falazóelemek páraáteresztőek, vagyis a falak „lélegeznek”. Ez segít megelőzni a nedvesség felhalmozódását és a penészesedést.

10. Mire kell figyelni az okostéglából történő építés során?

Fontos a pontos beépítés, hogy a téglák szorosan illeszkedjenek egymáshoz. Mivel nem szükséges függőleges falazóhabarcs, még inkább oda kell figyelni a sík felületekre és az egyenes falvezetésre. Emellett érdemes tapasztalt kivitelezőt választani, aki ismeri az okostéglás építés technológiáját.