Öntözőrendszer és kerti csapok víztelenítése tél előtt

Az öntözőrendszer víztelenítése az a feladat, amelyet a legkönnyebb elhalasztani vagy elfelejteni, és amelyért rendkívül drága árat lehet fizetni. Egy automata öntözőrendszer csőhálózata jellemzően 25-30 centiméter mélyen fut, ami a fagy ellen önmagában nem jelent védelmet. A rendszer sérülékeny pontjai a mágnesszelepek, a szórófejek és a szelepakna szerelvényei, ezekben a bennük maradó víz fagyáskor kitágul, és szétfeszíti a műanyag házakat. A munka ezért október és november folyamán, még az első fagyok előtt esedékes, és a legtöbb családi kertben zónánként haladva fél órától egy óráig tart. Ez az útmutató végigveszi, mit érint a víztelenítés, milyen módszerek közül választhatsz, mennyi levegőt bír a rendszer, és mi legyen a kerti csappal, a vezérléssel és a felszíni elemekkel. Az őszi kerti munkákról szóló útmutatónkban egyetlen mondat szólt arról, hogy a kerti csapokat és az öntözőrendszert az első kemény fagy előtt víztelenítsd. Ez a cikk annak az egy, de kifejezetten fontos feladatnak a részletes kifejtése.
hero
Miért nem viseli el a fagyot a vízzel telt rendszer?
A víz térfogata fagyáskor megnő és a jég olyan erővel feszíti szét a zárt teret, amelynek egyetlen műanyag elem sem áll ellen sokáig. A KPE csövek ebből viszonylag sokat elviselnek, mert rugalmasak, és a bennük maradó víz nem feltétlenül repeszti szét őket egyetlen tél alatt. Évről évre ismétlődve viszont az anyagot is fárasztja. Az igazi kockázat azonban máshol van. A mágnesszelep membránja, a szórófejek belső gépészete és a menetes idomok tömítései a rendszer legérzékenyebb pontjai, és a belefagyó víz rendre ezeket teszi tönkre. Egyetlen öntözőfej pótlása még belefér a szezonkezdésbe, egy elfagyott zóna viszont már nem. Ha a szelep reped meg, tavasszal az akna környékét is fel kell bontani, a pótolt alkatrészekkel együtt pedig a munkadíjat is ki kell fizetni. A tönkrement alkatrészek ára és a víztelenítésre szánt egy óra között jelentős különbség lehet.

Mikor kezdd a víztelenítést?
Az időzítés az első fagyokhoz igazodik. A magyar kertek nagy részében a HungaroMet elemzései szerint október közepe táján érkezik az első fagy, a fagyzugos helyeken hamarabb, a városokban valamivel később. Ebből következik a bevett gyakorlat, amely szerint október és november az öntözőrendszer téliesítésének fő időszaka. Egyetlen hűvös éjszaka még nem tesz kárt a rendszerben, a tartósan fagypont alatti napokat viszont már nem érdemes megvárni. Az öntözési szezon amúgy is a végéhez közeledik ilyenkor. A párolgási veszteség lecsökken, a növények vízigénye a hűvösben minimális, a fű pedig a lassuló növekedés mellett a saját tartalékaiból is elvan. Aki ősszel még öntöz, jellemzően csak a frissen ültetett növényeknek adja meg a vizet. A virágágyások és a friss telepítések igényét ilyenkor kézzel is fedezheted, a virágágyásokat pedig elég ritkábban öntözni, kisebb mennyiségű vizet felhasználva.
Mit érint a víztelenítés a rendszerben?
Az automata öntözőrendszerek felépítése kertről kertre változik, a logika viszont közös. A vízbekötéstől indul a gerincvezeték a szelepaknáig, ott ülnek a mágnesszelepek, onnan pedig külön ágak vezetnek a szórófejekhez. Ennek a zónás felépítésnek a víztelenítésnél is jelentősége van, mert a levegőt és a vizet is zónánként kell mozgatni a rendszerben. Az öntözési zónák számát és a rájuk jutó víznyomás értékét már az öntözőrendszer tervezés szakaszában meghatározzák, és ez dönti el azt is, hány lépésből áll majd a téliesítés. A szórófej típusa ilyenkor másodlagos. A rotoros fejek, a spray szórófejek és az esőztető megoldások egyaránt tartanak vizet a testükben, ahogy a csepegtető öntözés felszín közeli csövei is. A spray szórófejeknél a fúvóka apró furatai ráadásul könnyen eltömődnek, ezért a szezon végi víztelenítéskor ezeket érdemes külön is átnézni.
A magyar kertekben leggyakrabban a Hunter, a Rain Bird, a Toro, az Irritrol és a K-Rain elemeiből épített rendszerekkel találkozol. A víztelenítés elve mindegyiknél azonos, a részletekben viszont akadnak eltérések. A Toro öntözőrendszerek, a Hunter és a Rain Bird szórófejei más ürítési megoldásokat használhatnak, ezért ha megvan a rendszeredhez kapott leírás vagy a kiviteli terv, a munka előtt vedd elő.

Három út: gravitációs ürítés, ürítőszelep, kompresszor
Leürítés az ürítőcsapon
A legegyszerűbb megoldás a gravitáció. Ha a hálózat lejtéssel épült, és a mélypontján van ürítőcsap, a víz nagy része magától kifolyik. Ez nem kerül semmibe, viszont csak akkor működik, ha a rendszert eleve így építették meg. A vízszintes szakaszokon és a fejek testében így is marad víz.
Automata ürítőszelepek
A szárnyvezetékekre szerelt automata ürítőszelepek akkor nyitnak, ha a nyomás lecsökken a rendszerben, és a mélypontokon kiengedik a vizet. Kényelmes megoldás, mert nem kell hozzá hozzányúlni semmihez. A hazai szakmai leírások többsége szerint viszont ez sem ad teljes biztonságot, mert a fejekben és a szelepek után is maradhat annyi víz, amennyi fagyáskor már kárt okoz.
Kompresszoros kifúvatás
A leggyakrabban ajánlott módszer a kompresszoros víztelenítés. Ilyenkor sűrített levegő nyomja ki a vizet a csövekből és a szerelvényekből. A sorrend adott: zárd el a főcsapot, áramtalanítsd a szivattyút, engedd le a magától kifolyó vizet, majd csatlakoztasd a kompresszort az ürítési pontra. Ezután zónáról zónára haladsz. A szelepeket zárva tartva feltöltöd a tartályt, kinyitod az egyik zónát, és a levegő maga előtt tolja ki a vizet a szórófejeken. Amikor a nyomás lecsökken, elzárod a szelepet, és újra gyűjtesz levegőt. A zóna akkor kész, ha a legtávolabbi fejen is csak levegő és pára jön.
A nyomás itt a kulcskérdés. A hazai leírások jellemzően 3,5 bar körüli felső határt említenek, a gyártói ajánlások pedig a rugalmas polietilén csövekkel épült rendszerekre nagyjából ugyanezt az értéket adják meg. A biztonságos irány tehát az alacsonyabb nyomás: a 3 bar körüli nyomáson, több lépcsőben végzett kifúvatás lassabb, viszont kíméletesebb. Az alapszabály minden esetben az, hogy a rendszer legérzékenyebb eleme szabja meg a határt. Két gyakori hiba ronthatja el a munkát. Az egyik a túl magas nyomás, a másik az, ha egy zónán túl sokáig fújatsz levegőt, mert a víz hűtő hatása nélkül a fejek műanyag gépészete károsodhat.

A kerti csap és a felszíni elemek
A ház körüli víz- és fagykárok jó része nem is a földben futó hálózatot érinti, hanem a kültéri vízvételi helyet. A kerti csap víztelenítése egyszerű, de a sorrend számít. Először a beltéri elzárót zárd el, aztán nyisd ki a kültéri csapot, és hagyd, hogy a szakaszban maradt víz kifolyjon. A csapot utána hagyd nyitva, így a maradék nedvességnek van hová tágulnia. A locsolótömlőt tekerd fel és vidd fedett helyre, a gyorscsatlakozókat pedig szedd le. Ahol nincs beépített hálózat, csak egy tömlő és egy kerti öntöző, ott ennyiből áll az egész feladat. Ha a szivattyú az esővízgyűjtő tartályból dolgozik az öntözőrendszerre, a szivattyút, a szűrőt és a szívóvezetéket is le kell üríteni, a felszínen futó csepegtető csövekkel együtt.
A vezérlő automatikát és az esőérzékelőt se hagyd ki
A szezon zárásához hozzátartozik a vezérlés is. Az öntözésvezérlőt kikapcsolhatod, vagy a legtöbb készüléken elérhető szüneteltető üzemmódba állíthatod, így a beállított programok tavaszig megmaradnak. Ha a vezérlőegység kültéren van, a tápellátásról is érdemes leválasztani. A memóriát őrző elemet ilyenkor cseréld ki, mert egy lemerült elem tavasszal üres programot jelent. Az esőérzékelő tányérját és a szűrőket tisztítsd meg, a szelepaknát pedig fedd le. A vezérlővel ellátott rendszereknél ez a lépés két percbe kerül. Az automata öntözés télen nem hiányzik a kertedben, a jövő nyári üzembiztosságot viszont most alapozod meg.

Magad csináld, vagy hívj szakembert?
Erre nincs egyetlen jó válasz, mert a rendszerek nagyon eltérőek. Az öntözőrendszer telepítés, a tavaszi szezonnyitás és az őszi víztelenítés ugyanannak a munkának a három állomása, és aki mindhármat maga végzi, a szervizdíjon spórolhat. Cserébe a kockázatot is ő viseli. Egy jól megépített, dokumentált rendszernél a kifúvatás rutinfeladat, a kompresszor pedig kölcsönözhető, ami több szomszéddal összefogva gazdaságos is lehet. Ha viszont nem tudod, hol vannak az ürítési pontok, vagy a hálózatot még sosem bontották meg, a tapasztalattal rendelkező szerelő olcsóbb, mint egy elfagyott zóna. Az öntözéstechnikai alkatrészeket forgalmazó szaküzletek és a telepítő cégek jellemzően vállalják a téliesítést is, sok esetben helyszíni felmérést követően.
Aki csak most szeretné telepíteni az első rendszerét a kertjébe, annak a téliesítés szempontjait már a tervezésnél érdemes végiggondolnia. Az automata öntözőrendszer telepítése után kérdezd meg a kivitelezőt, hova kerültek az ürítési pontok, és milyen sorrendben kell haladni. A professzionális öntözőrendszer nem attól lesz jobb a házilag összerakottnál, hogy több fejből áll, hanem attól, hogy karbantartható. A modern öntözéstechnika és a kertépítés ezen a ponton ér össze: az öntözendő terület felosztása, a víztakarékos fúvókák és a jó ürítési pontok ugyanannak a tervezésnek a részei. Az automata öntözőrendszer előnyei, vagyis a víztakarékosság és a kiszámítható vízmennyiséget adó öntözés, csak akkor érvényesülnek éveken át, ha a rendszer minden telet átvészel. Arról, hogy ezek a rendszerek hány év alatt térülnek meg, nincs egységes szám, mert a kert mérete, a vízdíj és még a kiépítettség is beleszólhat. Egy profi öntözőrendszer viszont biztosan nem térül meg akkor, ha minden második tavasz szelepcserével indul.
Öntözőrendszer téliesítése: gyakori kérdések
Mikor kell elvégezni a víztelenítést?
Október és november folyamán, még a tartós fagyok beállta előtt. Az első fagy hazánkban jellemzően október közepén jelenik meg, a fagyzugos helyeken korábban. Egyetlen hideg éjszaka még nem okoz kárt, a halogatás viszont kockázatos.
Elég, ha csak leengedem a vizet a rendszerből?
A gravitációs leürítés és az automata ürítőszelep is csökkenti a kockázatot, teljes biztonságot viszont a hazai leírások szerint egyik sem ad. A fejek testében és a vízszintes szakaszokon maradhat annyi víz, amennyi fagyáskor már repeszt.
Mekkora nyomással szabad kifúvatni a rendszert?
A hazai gyakorlat 3,5 bar körüli felső határt említ, és a rugalmas polietilén csövekre a gyártói ajánlások is hasonló értéket adnak meg. Mindig a rendszer legérzékenyebb eleme szabja meg a határt, ezért az alacsonyabb nyomás a biztonságosabb.
Mi történik, ha elmarad a víztelenítés?
A csövek gyakran túlélik, a mágnesszelepek és a szórófejek viszont ritkán. A tipikus kár tavasszal derül ki, amikor az egyik zóna nem indul, vagy az akna körül feljön a víz. A hiba ilyenkor a föld alatt van, a keresés és a bontás pedig többe kerül, mint maga az alkatrész.
Mi legyen a kerti csappal?
Zárd el fagycsapot vagy a beltéri elzárót, nyisd ki a kültéri csapot, engedd le a szakaszban maradt vizet, és hagyd a csapot nyitva. A tömlőt tekerd fel, és tedd fedett helyre.
Ki kell kapcsolni a vezérlést télre?
Kikapcsolhatod, vagy szüneteltető üzemmódba állíthatod, így a programok megmaradnak. A memóriát őrző elemet cseréld ki, a kültéri egységet pedig érdemes áramtalanítani.
A csepegtető rendszert is vízteleníteni kell?
Igen. A felszínen vagy sekélyen futó csepegtető csövekben és a szűrőkben ugyanúgy marad víz, ráadásul ezek az elemek vékonyabb falúak, mint a gerincvezeték.
Elvégezhetem magam, vagy hívjak szakembert?
Ha ismered a rendszer felépítését és az ürítési pontokat, a kompresszor kölcsönözhető, és a munka elvégezhető. Ismeretlen vagy dokumentálatlan rendszernél a szerelő ára jellemzően kevesebb, mint egy elfagyott zóna javítása.


