Repedések a ház falán? Mitől reped a fal? Miről árulkodnak, ha repedések jelennek meg? Mikor kell statikust hívni? Útmutató és tanácsok repedés, falrepedés esetén.

A családi házak repedései legtöbbször nagyon egyszerű és érthető építési hibákra vezethetők vissza. Az alapozás hiányosságai, a vízszigetelés hiányosságai, az ereszcsatorna és az épület körüli járda hiányosságai és a földszint feletti födém vasbeton koszorújának a hiányosságai jelentik a legfőbb hibaforrásokat. Közös bennük, hogy mindegyik hiba szerkezeti repedések kialakulásához vezet. Útmutató és tanácsok, így hárítsuk el a családi házaink szerkezeti repedéseit. 

Az építéstechnológiából adódó repedés és a szerkezeti repedések közötti különbség, avagy mi okozhatja a repedést a ház falán

Új építésű épületeink esetében gyakran figyelhetünk meg hajszálrepedéseket a falakon és a mennyezeteken az építés, illetve a beköltözés után néhány rövid évvel. Ezek oka gyűjtőnéven az utólagos konszolidáció és kompresszió. Más néven ezeket az építéstechnológiából adódó repedéseknek is nevezzük. Ugyanis az építési munkák végeztével az épület szerkezetei kiszáradnak, enyhén összehúzódnak, azaz a bennük felhalmozódott építéstechnológiai víz elpárolog, illetve a teherhordó altalaj, amelyen az alaptest nyugszik, a terhelés hatására enyhén összenyomódik. Mindezeket a hatásokat úgy csökkenthetjük, hogy az építés szerkezeti munkáit az építés kezdő évében elvégezzük, azaz befejezzük, majd télen elvégezzük a szakipari szerelő munkákat, és csak a következő év nyarán készítjük el a festő munkákat. Ezzel alkalmunk nyílik arra, hogy az előző évben épített épületünkben keletkezett hajszálrepedéseket a festők eltüntessék.

Az épület alapozása mint esetleges hibaforrás

Az épület alapját, az alaptestet statikailag méretezni kell. A méretezés során számítással igazoljuk annak megfelelőségét, hogy az alaptest az épület terheit úgy adja át a teherhordó altalajnak, hogy az érintkezési felületen a talaj terhelése a talaj nyomószilárdságánál alacsonyabb érték lesz. A talaj nyomószilárdsága általában kN/cm² mértékegységben van megadva, hogy még jobban értsük, 1 kN = 1 q, tehát egy kilonewton egyenlő egy métermázsával. A tervező legtöbbször biztosra akar menni, a teherhordó falnál lényegesen szélesebb, vagy lefelé kiszélesedő alaptestet tervez, az előírt alapozási mélységet pedig a fagyhatár határozza meg, ez Magyarországon 80 cm. Az alapozás mélysége tehát minimum 80 cm kell legyen a talaj szintjétől számítva. Az óvatos tervezők azonban biztosra akarnak menni és általában 100 cm alapozási mélységet írnak elő.

Amennyiben az alaptest felfekvése a teherhordó altalajra nem elég széles, azaz az épület terhe nagyobb, mint a talaj nyomószilárdsága, a talaj összenyomódásával számolhatunk, ami természetesen azt jelenti, hogy az épületünk megsüllyedhet. A süllyedés pedig szerkezeti repedéseket okozhat a teherhordó falakban és a födémekben.

Amennyiben az alaptest, az alapozás mélysége nem éri el a fagyhatárt, az alaptestünk megfagy. Tekintettel arra, hogy az alaptestünk a talajban helyezkedik el, a fagy egy nedves, vizes közegben éri az alaptestet. Fagy hatására az alaptestben és az alaptest alatti talajban lévő víz megfagy, és ugyanúgy, mint ahogy egy üveg víz, ha megfagy, kitágul. A fagy elmúltával a talaj is kienged, konszolidálódik, azaz újra összenyomódik, az alaptest pedig ilyenkor is a talajjal együtt mozog. A mozgás eredménye pedig az, hogy szerte az épületben szerkezeti repedések jelennek meg az épület falain és födémein.

Az épület főfalainak vízszigetelési hiányosságai

Amikor a teherhordó főfalak kijönnek a földből, az épület körüli járda síkja felett, a falba legalább 2 réteg kátránypapír, azaz bitumenes lemez (csupaszlemez vagy más néven feketelemez) vízszigetelést kell beépíteni. A tervezőmérnökök évekig tartó tanulmányaik során megtanulják a falszigetelés fontosságát, azt, hogy milyen műszaki megoldásokat alkalmazhatnak, vagy kell alkalmazniuk a falak szigetelésére. A fal vízszigetelésének a célja mindössze annyi, hogy sem a csapadékvíz, sem a talajvíz ne szivároghasson a körítő falakon keresztül be az épület helyiségeibe. Amennyiben az épület alá van pincézve, a szigetelés bonyolultabb, ugyanis, mielőtt a pincefalakat a beton pinceblokkokkal felfalaznánk, szigetelés tartó falakra épített úgynevezett teknőszigetelést kell építenünk a pincében. A teknőszigetelés egy medencéhez hasonló, amelynek feladata, hogy a pince helyiségeitől távol tartsa a talajvizet és a beszivárgó csapadékvizet. A pincefalak és a pince helyiségei tehát a teknőszigetelésen belül helyezkednek el.

Amennyiben sérült a teherhordó falak vízszigetelése, a csapadékvíz és a talajvíz felszivárog az épület szerkezeteibe, sokszor 1-2 méter magasan is eláztatja az épület szerkezeteit, az épületen belül pedig dohosodást, penészesedést, párás levegőt, rossz szagot okoz. Súlyos esetben az érintett helyiség mindezen hatások miatt lakhatatlanná válik.

Amennyiben a teknőszigetelés átereszti a vizet, ez arra vezethető vissza, hogy a szigetelés összefüggő felületén ragasztási hiányosságok vannak. A ragasztási hiányosságok résein víz, jobb esetben csak csapadékvíz és nem talajvíz jut be az épületbe és eláztatja a pince helyiségeit, ugyanolyan dohosodási problémákat okozva, mint amelyeket fentebb említettünk.

Mindkét esetben joggal lehet attól tartani, hogy a teherhordó falban magasan felszívódott víz télen megfagy. A fagyott fal kitágul, először ledobja magáról a vakolatot, majd a téglaszerkezet is károsodik. A falazási hézagokból kipereg a habarcs, a téglák felülete elfagy és kagylósan megrepedezik, a megrepedt darabok pedig leválnak. A fagy elmúltával a fal némileg összehúzódik, kiszárad, ez a mozgás pedig szerkezeti repedések megjelenéséhez vezet.

Az esetleges csőtörés az épületen kívül nagy bajt okozhat

Amikor indokolatlan nedvesedést észlelünk az épületünk egyes szerkezeteiben, érdemes arra gondolni, hogy amikor az épület épült, az építéssel egyidejűleg fákat is ültettünk köré. A fák évtizedek alatt nagyra nőttek, gyökereik pedig elfoglalták a helyüket az épület körül a földben, számunkra láthatatlanul. A nedvesedés egyik kézenfekvő oka az is lehet, hogy valamelyik fa gyökere megsértette a szigetelést tartó falat és a szigetelést is. Még ennél is gyakrabban előfordulhat az, hogy az épület csatornavezetékeit tette tönkre a házunk közelébe épített fa gyökérzete. Ekkor már csak egy apró rés kell a teknőszigetelésen és bűzös víz áraszthatja el a pincénket.

Az épület körüli járda hiányosságai

Korábban ismertettük, hogy a főfalba az épület körüli járda síkja felett, legalább 2 réteg bitumenes lemez vízszigetelést kell beépíteni. Ezzel biztosítjuk, hogy a nedvesség ne szívódjon fel a főfalba és ne okozzon dohos szagot és penészt a földszinti helyiségekben. Amennyiben ez a feltétel teljesül, az épület körüli járdán a sor, hogy beteljesítse a küldetését. Az épület körüli járda ugyanis nem arra szolgál, hogy a fal mellett körbesétáljuk a házunkat, hanem arra, hogy járda a csapadékvizet ne engedje az épület közelébe, hanem az épület közeléből elvezesse azt. A járdaépítésnek a legfontosabb szabályai a következők:

1. A járda mindig kifelé lejtsen. Így a csapadékvíz elfolyhat az épülettől.
2. A járda és az épület között az építési technológiából adódóan mindig lesz egy 1-2 cm-es hézag, ezt felforrósított folyékony bitumennel vagy egyéb kitöltőanyaggal kell megtölteni, azért, hogy a csapadékvíz még véletlenül se folyhasson nagy mennyiségben az épület és az épület körüli járda közé.
3. A járda legyen legalább 80 cm széles.
4. A járda dilatációs (mozgási) hézagait is ki kell tölteni folyékony bitumennel. A dilatációs hézagokat 3 méterenként ajánlatos elhelyezni, mert ha így teszünk, a hőtágulásból és összehúzódásból nem keletkeznek repedések nem kívánt helyeken. Az épület sarkainál is szükséges dilatációs hézagot építenünk, ha nem tesszük, a sarokban átlós irányban fog repedés keletkezni.

Az ereszcsatorna hiányosságai

Szigorúan véve az ereszcsatorna és az épület körüli járda a csapadékvíz elvezetésében egyazon rendszer részei. Az ereszcsatorna feladata, hogy összegyűjtse a tetőről lefolyó csapadékvizet, és azt megfelelő helyre vezesse el, a lényeg az, hogy minél messzebb az épülettől.

Amennyiben az ereszcsatornánk hiányos, egyes szakaszokon hiányzik is, vagy pedig lyukas, deformálódott, így már nem képes betölteni a funkcióját. A csapadékvíz rá fog folyni a járdára, évtizedes munkával tönkreteszi a járdát és a víz utat talál majd az épület alá, innen pedig már csak egy lépés, hogy amennyiben egyéb, egyelőre még láthatatlan hibák is előállnak, kellemetlenné teszi a házban lakók életét.

Az épület koszorúinak hiányosságai

Koszorúnak nevezzük azt, az épület körítő falain körbefutó, a főfalakra folyamatosan felfekvő vasbetonból készült „gerenda” szerű szerkezetet, amely összefogja az épület főfalait. A koszorúba kötnek be és kerülnek bebetonozásra a födémek tartógerendái is. A koszorú és a födémgerendák így egy egységes beton szerkezetet képeznek és így jelentős szerepük van az épület merevségének, a mikromozgásokkal szembeni ellenállásának a biztosításában. Az utólagos konszolidáció és kompresszió okozta épületmozgások, valamint a víz munkája következtében fellépő mozgások felvételében és kiegyensúlyozásában.

Amennyiben jelentős, a bennlakást zavaró repedéseket tapasztalunk az épületben, meg kell vizsgálni, hogy rendelkezik-e az épület körbefutó vasbeton koszorúval. Biztosított-e az a műszaki szükségszerűség, hogy az egyes szintek feletti födémek egységes, osztatlan teherviselő elemként viselkednek, azaz a koszorú megfelelően betölti-e a szerepét.

Mikor kell statikust hívni? Szükséges a szakvélemény? Ezeket ellenőrizd, mielőtt statikus szakembert hívsz!

1. Ellenőrizzük azt, hogy az épületünk alapozása megfelelően szilárd.
2. Ellenőrizzük, hogy az ereszcsatorna betölti a szerepét.
3. Ellenőrizzük, hogy megfelelő járda fogja körbe a házunkat.
4. Ellenőrizzük, hogy nincs-e csőtörés az épületünk környezetében a talajban.
5. Ellenőrizzük, hogy az épület körüli koszorú folyamatosan körbefogja az épületet.
6. Ellenőrizzük, hogy utólagos falszigeteléssel javíthatunk-e a helyzetünkön.