Pinceszigetelés, talajvíz elleni szigetelés. Száraz pince = pince szigetelés. Pincék talajvíz elleni szigetelése. Pinceszigetelés elsőre, utólagos pinceszigetelés helyett. Lehetséges a pinceszigetelés belülről vagy megoldható a pinceszigetelés utólag?

A talajvíznek kitett építési telkeken építkezők rendszerint nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a talajvíz elleni teknőszigetelés jó minőségben készüljön el. Cikkünkben felsoroljuk azokat a fogásokat, amelyekre figyelni kell a pinceszigetelés során.

A talajvíztükör nyugalmi szintje a felszín alatt Magyarországon enyhén szólva megbízhatatlan. A pinceszigetelés a megoldás.

Többféle térkép érhető el az interneten, amikor a magyarországi talajvíz viszonyokat tanulmányozzuk. A térkép, amelyre most hivatkozom, a https://map.hugeo.hu/tvz/. Földrajzi tanulmányainkból emlékezzünk arra, hogy Magyarország alatt található Európa egyik kiemelkedően nagy mennyiségű és nagy tisztaságú ívóvíz minőségű vízkészlete. Képzeljük el, hogy a Kárpátok és az Alpok által határolt terület egy nagy, homokkal és üledékkel teli medence, amely teli van vízzel, és az egyszerűség végett tekintsük úgy, hogy a Kárpátok és az Alpok valahol több száz méterrel a földfelszín alatt összeérnek, és ez adja a mi Kárpát-medencei víztározónk aljzatát. A csapadék és a hazánkon átfolyó vízfolyások gondoskodnak a folyamatos vízutánpótlásról, a hatalmas víztározó folyamatos feltöltéséről. A talajvízszint az egész Kárpát-medencében akár azonos szinten is lehetne, de mégsincsen, mert a felszínhez közel igen gyakran foglalnak helyet a vizet át nem eresztő rétegek, például agyaglencsék. Ezek nagysága a tenyérnyitől a több négyzetkilométeresig terjedhet. Újra leegyszerűsítve a problémát, a tengerszint feletti magasság, a folyamatos vízutánpótlás mértéke és az agyaglencsék elhelyezkedése befolyásolják tehát azt, hogy az adott helyen, az adott pillanatban éppen milyen mélyen helyezkedik el a talajvíz.

Szülőházam 1933-ban épült Rákospalotán. Nagyapám, aki építtette, munkásember volt, jelentős kölcsönt vett fel az építkezésre, mert pénzhiánnyal küzdött. Egyszerű házat épített, ez is az oka annak, hogy sikerült időben megszabadulniuk a kölcsön terhétől. Az akkori építési szabványoknak megfelelt a ház, ma már ilyen egyszerű családi házakat nem építünk, mert nem férnek bele az építési előírásokba. Ízelítőül: szigeteletlen szenespince, 25 cm vastag teherhordó falak, borított fagerendás födém agyagtapasztással, üres fedélszék. A szigeteletlen szenespincével kapcsolatban nagyapám intelme így szólt: „Csak másfél méterrel vagyunk a föld alatt, most száraz a pince. De vigyázz, körülbelül 15 évenként feljön a talajvíz, előfordul majd, hogy bokáig jártok a vízben. Ennek viszont előjelei vannak, időben fel kell hordani és ponyva alatt kell elhelyezni a téli tüzelőt, a krumplit és az esetleges értékesebb bútordarabokat!” A fent említett térkép szerint, Rákospalota alatt a talajvíz 1-8 méter mélységben található. Amikor tervezünk, természetesen az 1 méter mélységet, és nem a 8 métert kell figyelembe vennünk.

Magyarország talajvíz térképei tehát nem adnak hű képet egy adott építési telek pillanatnyi talajvíz viszonyairól, azokban jelentős mértékű bizonytalanság van. A hegyes-dombos területen, ahol 10-20 méter mélyen, vagy még mélyebben van a talajvíz, ez nem okozhat gondot, de sík vidékeken a talajvíz váratlan megjelenése jelentős kockázati tényező. Soha senki nem tudja garantálni azt, hogy a talajvíz szintje évszázadokig nyugalomban marad. Sőt, maga az építész tervező, bár megtesz mindent annak érdekében, hogy felderítse, milyen határok között mozog a telken a talajvíz szintje, sem fog garanciát vállalni arra, hogy megfelelő szigetelés hiányában is száraz marad a pincénk. Sík vidéken egy éven belül elképzelhető akár 3 méter talajvízszint változás is. A probléma fonákja, hogy a felelősség mindig az építési fővállalkozónál és nem a tervezőnél, vagy a magyar vízügynél van. Az építési szerződés és az egyéb előírások szerint a fővállalkozó kell, hogy garantálja a száraz pincét.

A talajvíz nyomást fejt ki az alaptestünkre a vízszintes szigetelő rétegre és a pince aljzatára.

Ahol tehát bizonytalan, vagy bizonytalannak ítéljük a talajvíz jövőbeni szintjét, a legszélsőségesebb talajvízszint érték figyelembevételével készítjük el a szigetelési tervet. Példánkban bemutattuk, hogy Rákospalotán ez körülbelül 1 méter mélyen elhelyezkedő talajvíz szintet jelent. Ideális estben nyáron építkezünk, a nyári szárazság következtében a talajvíz visszahúzódik, ami segít abban, hogy az építés során ne kerüljünk olyan helyzetbe, hogy a pince építésekor talajvízbe ütközünk.

Amikor elkészült a pincénk, beköszönt az esős ősz, a talajvíz automatikusan megemelkedik. Érintkezve az épületünk alsó síkjával, alulról nyomást fejt ki rá, meg akarja emelni az épületet, mivel a kiegyenlített szintre törekszik. A tervezés során ezt az esetet figyelembe kell vennünk, és számítással igazolt statikai intézkedést kell tennünk a talajvíz nyomás romboló hatása ellen. A tervezők jól ismerik ezt a feladatot és többféle intézkedést alkalmaznak:

• úgynevezett ellenlemezt, azaz egy számítással igazolt vastagságú nagysúlyú leterhelő betonlemezt építünk a pince padlójába, vagy
• ellenfödémet, amely egy jelentős vasalással ellátott vasbeton lemez, amely az alulról jövő nyomás okozta hajlító igénybevételre van méretezve,
• illetve lemezalapot, amely súlyával és vasalásával felveszi a talajvíz hajlító igénybevételét.

A teknőszigetelés kialakítása. Pinceszigetelés belülről?

A teknőszigetelés szakkifejezés, amely azt kívánja világossá tenni, hogy a szigetelés a víz által támadott oldalon körbe fogja a pince szerkezeteit és biztonságot nyújt az ellen, hogy a pincében vízbetörés keletkezzen. Először elkészül a vízszintes betonszerkezet, ez a lemezalap, vagy a szigetelés szerelőbeton felülete. Erre építjük rá körben a szigetelés tartó falat. Ez általában kisméretű téglából készül és egy tégla, azaz 12 cm vastag. A kőműves szakma szabályainak megfelelően 4-5 méterenként erősítő pillért építünk, ennek mérete 25×25 cm. Ez az erősítés biztosítja azt, hogy a szigetelés felragasztásakor ne dőlhessen le az egy tégla vastag, szigetelést tartó fal. Amikor ez elkészült, már látjuk, hogy talán nem teknőhöz, hanem inkább egy medencéhez hasonlít most a pincénk.

Amire elkészül a szigetelést tartó fal, eldől, hogy milyen anyagból készítjük a szigetelést. A leggyakrabban alkalmazott vízszigetelő anyagok a következők:

Bitumenes szigetelő lemezből épített vízszigetelés. Készülhet egy vagy több rétegben. Csak minősített, pincei vízszigetelés céljára alkalmas anyagból szabad a szigetelést építeni. A teljes felületen ragasztani kell.

Műanyaglemezből épített vízszigetelés. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a hegesztett műanyag szigetelő lemezek nem mindegyik fajtája alkalmas talajvíz elleni szigetelésre, ilyen használatát nem javasoljuk. Válasszuk azt a műanyag lemezt, amelyet biztonságos ragasztással, biztonságos átlapolással építhetünk meg.

Bevonatszigetelések, amelyek folyékony, kenhető anyagok. Gyakran a helyszínen, beépítés előtt kell két komponenst összekeverni és a felületre a keverés után rövid időn belül felhordani. Fontos tényező, hogy a glettelt téglafalazat mint aljzat nem elegendő, javított mész-cement vakolat aljzatot kell építenünk, mindig a szigetelőanyag gyártó előírásai szerint.

A pince szigetelés megépítése során követhetjük el azt a hibát, amely, amikor kiderül, jelentősen lecsökkenti az épületünk értékét. Megoldás az utólagos pinceszigetelés?

Az első munkafázis a szigetelés aljzatának simítása. Ahhoz, hogy a szigetelőanyagot jó minőségben fel tudjuk ragasztani a szigeteléstartó falra, a falat simává kell tenni, az egyenetlenségeket, rögöket, mindazokat a tényezőket, amelyek esetleg átszúrhatják a szigetelő lemezt, el kell távolítani. A szigetelőanyagot tekercsben szállítják az építés helyszínére. Biztosítani kell a lemezek felfekvését a teljes felületen, ezért a hajlatokat legalább 4 cm-es sugárral kell kiképezni, természetesen habarcs kitöltéssel. A hajlatokba a szigetelőanyag használati utasításában szereplő módon erősítősávokat kell beépíteni. A hajlatképzés elkészítésével kapcsolatos szabályokat a választott szigetelőlemez használati utasítása tartalmazza pontosan. A szigetelő lemezeket teljes felületen kell a szigeteléstartó falra felragasztani. A lemezek toldásánál és illesztésénél legalább 10 cm átfedést kell képezni, azonban az átfedés mértékét is a szigetelőanyag használati utasítása határozza meg. Az átfedéseket is teljes felületükön össze kell ragasztani. Korábban már utaltunk rá, hogy a pincei vízszigetelő munkákat feltétlenül szakértő művezető irányításával szabad csak végezni. Ne egyezzünk bele abba, hogyha az építő vállalkozó magára vállalja a felelősséget, és nem delegál szakértő művezetőt. Amennyiben a művezető jelenléte nem oldható meg, feltétlenül ragaszkodjunk ahhoz, hogy a szigetelés építésének a teljes időtartama alatt legyen jelen az építési műszaki ellenőr. 

A pinceszigetelés során elkövetett hibák, azaz, ha a ragasztóanyag nem teljes felületen, hanem csak foltokban kerül felhordásra a szigetelőanyagra, vagy ha az átfedés az egyes lemezek között nem éri el az előírás szerinti mértéket, vagy ha az átfedés környezetében helyenként hiányzik a ragasztóanyag, jóvátehetetlenek később. Be fog szivárogni a talajvíz a szigeteléssel védett területre, azaz a pincébe! A kőművesmunkák, az ácsmunkák, az épületgépészet és az épületvillamosság terén elkövetett hibák később némi bontás vagy vésés árán javíthatóak. A szigetelés hiányosságai nem láthatóak, és csak később, évek múlva derülnek ki. Ezért ezek ellenőrzése a legfontosabb építtetői, műszaki ellenőri feladatok egyike.

Csőátvezetések és a pincegarázs ajtaja, mi a helyzet ezzel a két fontos ponttal?

A csatornavezeték, a vízvezeték, és egyre gyakrabban a gázvezeték és az erősáramú, valamint a gyengeáramú elektromos vezetékek is földkábelen csatlakoznak az utcai rákötéstől az épületünkben elhelyezett elosztóközponthoz. A különféle földkábeleket át kell vezetni a szigeteléstartó falon, a szigetelésen és a pincei főfalon. A talajvíz elleni szigetelések esetében az alkalmazandó áttörés a csavarszorítású kettős acélperemes csatlakozás, a csövet mindig köpenycsőben vezessük. Az épületgépész szakma már felkészülten fogadja ezt az igényt, az épületgépész szerelők, akik szakmájuk mesterei, önként felajánlják és a költségvetésükben is elhelyezik a pincefal áttörések beépítését. Ha nincs talajvíz nyomás, csak talajnedvesség ellen szükséges szigetelnünk, elfogadható a szigetelés galléros kialakítása, ilyenkor a gallér illeszkedik a csőre. Az áttöréseket a cserélhetőség miatt mindig köpenycsőben kell megoldani, a köpenycső és a csővezeték hézagát vízszigetelő anyaggal kell tömíteni. 

Amennyiben a pincegarázs kapujának a küszöb szintje a mértékadó talajvízszint alá kerül, az bizony probléma. Az első gondolat ilyenkor az, hogy ezt a kockázatos megoldást helyettesítsük kockázatmentessel, azaz ne kockáztassuk, hogy talajvíz emelkedés esetén a pincénk víz alá kerül. Építsünk garázst az udvaron, a kertben, a talajszinten. Ezzel nem kockáztatunk, hanem belátjuk, hogy vesztettünk, meg kell hoznunk ezt az áldozatot a jó lakás érdekében. Amennyiben mégis meg kell építenünk a pincegarázst, a garázs bejáratának a környezetében építsünk szivárgó rendszert, amely képes elvezetni a talajvíz egy részét, lehetőleg gravitációs úton. Garantált megoldást viszont ennek a problémának a megoldására nem kaphatunk.

A pincefal és a csúsztatóréteg a szigeteléstartó fal és a pincei főfal között. Falszigetelés a pincék falaira vetítve.

A pincei főfalak anyaga lehet égetett agyagtégla falazóelem, pórusbeton falazóelem, és beton falazóelem. Az elterjedt gyakorlat szerint pincefalnak üreges beton falazóelemeket alkalmazunk, ezek a nevüket is az alkalmazhatóságukról kapták, úgy hívják őket a szakmában, hogy pinceblokk. A pinceblokk falazatok építésekor figyelembe kell venni néhány szabályt, ezek egyszerűek és logikusak, betartásuk pedig kötelező. A falazóelemek üregesek. Az üregek az egymásra épített falazóelemekben függőlegesen helyezkednek el, kínálják a lehetőséget arra, hogy az üregekbe függőlegesen, egymástól 2 méter távolságra acélbetét párokat, azaz 8-as vagy 10-es vasakat betonozzunk be. Ezek a vasbetétek együtt dolgoznak majd a pincefal betonszerkezetével és abban segítenek, hogy a pincefal jól ellen tudjon állni az oldalról érkező földnyomásnak. A pinceblokk üregeit soronként, a falazási munka részeként helyszíni betonnal kell megtölteni, ez a helyszíni beton biztosítja azt, hogy a behelyezett acélbetétek szilárdan álljanak és együtt dolgozzanak a pincefal szerkezetével. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a pinceblokk száraz, porózus felületű beton, az üreget kitöltő helyszíni betonból kiszívja a nedvességet, és könnyen lehet, hogy ezért részben vagy egészben nem jön létre egységes teherhordó szerkezet, hanem a kitöltő beton, mivel nem tud hozzákötni a pinceblokk üregéhez, nem vesz részt a teherviselésben, ami az épület későbbi korában építési hibákhoz vezethet. Ezért a pinceblokk beépítésénél minden elemet vízbe kell mártani a beépítés előtt. Ez biztosítja azt, hogy a kitöltő beton elfoglalja a számára kijelölt helyet és együtt dolgozzon a pinceblokk fal szerkezetével. Tehát egy fürdőkád szerű víztartályt telepítünk a beépítés helyére és az abban lévő vízbe mártunk be minden egyes pinceblokk elemet a beépítés előtt.

A cél, amelyet a pincefal építésekor még el kell érnünk, az az, hogy megfelelően kitöltsük a szigeteléstartó fal és a pincefal közötti, általában nem nagyobb, mint 1-3 cm közötti hézagot. A kitöltést a pinceblokk falazóhabarcsával kell elvégezni. Minthogy a falazóhabarcs az 1-3 cm-es légrésben nem csúszik kellőképpen, a két fal közötti csúsztató rétegként PVC fóliát kell alkalmaznunk. Falazás közben a kitöltő habarcsot a hézagba helyezzük, a habarcs pedig lecsúszik a PVC fólián a hézag aljáig. Ezzel biztosítható a folyamatos, hézagmentes kitöltés.

Láthattuk, a pinceszigetelés tele van nem nyilvánvaló, vagy az építés folyamán eltakarásra kerülő hibalehetőségekkel. Ezért szükséges újfent hangsúlyoznunk, hogy ha semelyik szakághoz nem rendelünk szigorú felügyeletet, de a pinceszigetelés ezt megköveteli. Gondoljunk csak arra, hogy a szigetelő szakma egy-két évtizede még minimálbéres dolgozók által végzett tevékenység volt, manapság viszont már nem kockáztathatunk semmit, jól dolgozó, teljes mértékben ellenőrzött szakemberekre van szükségünk.