Blog – Építkezés, felújítás
69Építkezés, felújítás cikkek
Tippek, trendek és kreatív megoldások építkezés, felújítás témában. Olvasd el cikkeinket az otthoni harmóniához!
Tippek, trendek és kreatív megoldások építkezés, felújítás témában. Olvasd el cikkeinket az otthoni harmóniához!
A csatorna kitisztítása évi egy-két órás munka, amely a lombhullás lezárultával, még az első fagyok és a hó előtt esedékes. A feladat három részből áll: a csatornában felgyűlt hordalék kiszedéséből, a lerakódott iszap és a lefolyócső átmosásából, végül egy vízpróbából, amely megmutatja, hogy a víz akadálytalanul eljut-e a lefolyási pontig. Eszközből nem kell sok. Erős kesztyű, kiszedő kanál, akasztható vödör, kerti tömlő és egy tisztítóspirál a legtöbb családi háznál elég. A munka kockázatát nem a csatorna adja, hanem a létra, ezért a helyes dőlésszög, a stabil talp és a szabad kéz legalább annyira része a feladatnak, mint maga a takarítás.
Összefoglalónkban bemutatjuk a lakásépítés helyzetét és bemutatjuk, hogy ha Magyarország Kormánya bérlakás politikát szeretne alkotni, a történet végén kell kezdeni a tennivalókat, azaz azt kell meghatározni, hogy mi történik majd a nemfizető lakókkal. A többi esetleges probléma már az észszerűség határain belül van, és műszaki megoldásokkal megoldható.
Sokszor érezheted úgy, hogy hiába tekered feljebb a termosztátot, a lakás mégsem melegszik fel eléggé, a számlák viszont egyre csak nőnek. A hazai ingatlanok jelentős része még mindig elavult technológiával épült, így a falakon és az ablakokon keresztül rengeteg meleg távozik a szabadba. Egy ilyen helyzetben az energetikai problémák feltárása az első lépés, amit meg kell tenned. Ha pontosan látod, hol szökik a meleg, sokkal könnyebb célzott és hatékony megoldásokat találni. A korszerű anyagok és technológiák használata ma már nem luxus, hanem a fenntartható otthon alapfeltétele.
A hőszigetelés vastagsága azt dönti el, hogy egy falazat, egy födém vagy egy tetőszerkezet mekkora hőátbocsátási tényezőt ér el. A hatályos hazai előírás a külső falakra 0,24 W/m²K, a padlásfödémre, a lapostetőre és a beépített tetőtérre 0,17 W/m²K, a lábazati sávra és a talajon fekvő padlóra pedig 0,3 W/m²K. Ezekhez hagyományos, 0,04 W/mK lambda értékű hőszigetelő anyagból a homlokzaton jellemzően 10 és 17 centiméter közötti, a padlásfödémen 20-25 centiméter, a beépített tetőtérben 25-30 cm vastag hőszigetelés tartozik, a lábazaton pedig legalább 13 centiméter. Ugyanaz a centiméterszám azonban egészen más eredményt hoz egy B30-as téglafalon és egy korszerű vázkerámia falazaton. A megfelelő hőszigetelés vastagságának meghatározása ezért mindig a meglévő szerkezetből és a választott szigetelőanyag hővezetési tényezőjéből indul ki.
Amikor egy lakásfelújítás során a burkolatok kerülnek sorra, az emberek többsége hajlamos minden energiáját a tökéletes csempe megtalálására fordítani, ezért a hézagkitöltő anyagok kérdése gyakran háttérbe szorul. Mivel a burkolólapok közötti rések lezárása technológiailag elengedhetetlen lépés, ha rossz döntést hozol, az az egész beruházás élettartamát lerövidítheti. Ha nem megfelelő anyagot használsz, akkor a nedvesség akadálytalanul beszivárog a falakba, aminek az egyenes következménye a penészedés vagy a burkolat felválása lesz. Ahhoz, hogy a végeredmény hosszú évtizedeken át stabil és esztétikus maradjon, elengedhetetlenül fontos megismerned, milyen lehetőségek állnak rendelkezésedre a modern építőiparban.
A fürdőszoba felújítása vagy építése során rengeteg döntést kell meghozni, és ezek közül az egyik legmeghatározóbb a zuhanyzó kialakítása. Az elmúlt években a hagyományos kabinok és a magas peremű tálcák egyre inkább háttérbe szorulnak. Helyüket átveszik az épített, akadálymentes megoldások, amelyek nemcsak tágasabb térérzetet biztosítanak, de takarításuk is jóval egyszerűbb. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen letisztult teret létrehozzunk, elengedhetetlen a megfelelő vízelvezetés biztosítása. Ezt a feladatot látja el a zuhanyfolyóka, amely ma már messze nem csak egy funkcionális elem, hanem a fürdőszoba egyik fontos design kiegészítője is.
A padlóválasztás ma már jóval több, mint fa vagy csempe kérdése. Az SPC padló kőporból és polimerekből álló, ásványi magú vinyl burkolat, amely 100%-ban vízálló és strapabíró. A vinyl padló rugalmasabb tapintású, a laminált padló pedig farostlemez magra épülő, kedvező árú klasszikus. Mindhárom burkolat klikkes rendszerrel gyorsan telepíthető, a vastagságuk és a kopásállóságuk viszont eltér. Az alábbiakban végigjárjuk, melyik padló melyik helyiségbe illik, mennyibe kerül, és mire érdemes figyelni vásárláskor.
Amikor az ember egy új terasz építésébe vagy a régi felújításába fog, hamar szembesül a ténnyel, hogy a megfelelő kültéri anyag kiválasztása nem is olyan egyszerű feladat. Mivel a hagyományos faanyagok a folyamatos esőzés, fagy és erős napsugárzás hatására idővel tönkremennek, ezért egyre többen keresnek olyan modern alternatívákat, mint amilyen a wpc teraszburkolat. Ez a különleges wpc padló ugyanis ötvözi a természetes esztétikát a modern technológia nyújtotta ellenállósággal, így egy kifejezetten strapabíró megoldást kínál. A megfelelő padlóburkolat megtalálása azonban csak az első lépés, hiszen a szakszerű kivitelezés legalább annyira fontos a végeredmény szempontjából. Ha okosan tervezel, nemcsak a hulladék mennyiségét minimalizálhatod a vágások során, de azt is pontosan ki tudod számolni, hogy négyzetméter áron mennyibe fog kerülni, mire minden egyes deszkát a helyére rögzítesz.
Felújításkor az egyik leggyakoribb kérdés: milyen padlót válasszak a lakásba? A laminált padló és a vinyl padló egyaránt népszerű melegburkolat, hiszen gyorsan lerakható, esztétikus megjelenést ad, és sokféle színben, mintában, fa- vagy kőhatású változatban elérhető. A döntés azonban nem mindig egyszerű, mert a két padlóburkolat más felépítéssel, más tulajdonságokkal és más felhasználási területtel rendelkezik.
