Wekerle Plusz program 2027: Ad-e lendületet a lakásépítésnek a Kormány Wekerle programja? Lakástakarék, lakásépítési és felújítási támogatás, vissza nem térítendő támogatás, lakáshitel, hitelek és állami támogatás

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület elemzése alapján ,megvizsgáltuk, hogy mire számíthatunk a Kormány új építési programja, a „Wekerle” bevezetése nyomán.

A tervezett és a használatba vett lakások száma is nőtt 2026 I–III. negyedévében. a KSH mai adatai szerint 9803 új lakás épült, 31%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22.331 volt, 12%-kal több, mint 2025 azonos időszakában.

A kedvező adatok és a kormány új kezdeményezése, a Wekerle Lakásépítési Program bizakodásra adnak okot, ugyanakkor a lakásépítések száma még mindig messze elmarad a lakásállomány szükséges megújulásához elvárt szinttől.

Az új kormány által bejelentett Wekerle-program a lakásvásárlás ösztönzése mellett a korábbi programoknál nagyobb hangsúlyt helyez az új lakások építésére, a meglévő lakásállomány energetikai korszerűsítésére és a megfizethető bérlakáskínálat bővítésére. A tervezett intézkedések, amelyek több ponton összhangban állnak korábbi javaslatainkkal, jó alapot teremthetnek a magyar lakásállomány megújításához és az építőipar tartós élénkítéséhez.

Erőre kaphat az új lakások építése a Wekerle Plusz Program következtében: 3%-os lakásépítési hitel, marad az 5% áfa – Wekerle Plusz lakáshitel és feltételei: Tudj meg mindent a Wekerle Plusz programról!

Az új lakások építését ösztönözheti a Wekerle Plusz keretében bevezetett, 3 százalékos kamatozású lakásvásárlási és építési hitel és az 5%-os lakásáfa határozatlan idejű fenntartása. Az új támogatási rendszer a befektetési célú lakásvásárlások helyett a tényleges lakhatási célú otthonteremtést kívánja előnyben részesíteni az ötéves bentlakási kötelezettséggel és a bérbeadás korlátozásával.

A támogatásoknak ugyanakkor tényleges többletberuházásokat kell eredményezniük, hogy a lakásépítési támogatások valóban kínálatbővülést eredményezzenek, és ne az ingatlanárak emelkedésében jelenjenek meg. A használt lakások támogatott hitelkamatának 5%-ra emelkedése és bizonyos szigorúbb (pl. a korábbi ingatlantulajdonra vonatkozó) jogosultsági korlátozások szűkíthetik, más (pl. a TB-jogviszonyt érintő) rendelkezések ugyanakkor szélesíthetik a jogosultak körét.

A felújítások területén a fókusz az energetikai felújításra kerül: Akár személyre szabott felújítási támogatás, hitel és vissza nem térítendő támogatás

A leggyorsabb építőipari élénkülést az energetikai felújítási támogatás és hitel hozhatja. A 2030-ig tervezett, 633 milliárd forintos támogatási keret 120 ezer otthon korszerűsítését segítheti, és a kormányzati becslések szerint akár 1100 milliárd forintnyi építőipari megrendelést generálhat. A kormány ígérete szerint a felújítási program kerete a vártnál nagyobb igény esetén további források bevonásával bővíthető, így a jelenleg tervezettnél több lakás korszerűsítésére is lehetőség nyílhat.

Új panelprogram indulhat a Wekerle Program keretein belül

A családi házak mellett a tégla építésű társasházak és 16 év után a panelépületek is bekerülnek egy országos programba. A felújítások csökkentik a családok energiaköltségeit, javítják a lakások komfortját, növelik a lakások értékét, miközben munkát adnak elsősorban a mikro- és kisvállalkozásoknak és a hazai építőanyag-gyártóknak. Fontos szempont az egyszerű, átlátható támogatási rendszer és a folyamatos finanszírozás, valamint az, hogy a rosszabb anyagi helyzetű háztartások is hozzáférhessenek a forrásokhoz.

A paneles épületek legutóbbi felújítási programja már több mint egy évtizede véget ért. Nagy szükség van egy új panelprogramra. Az elmúlt 30 évben a paneles társasházak állami támogatással vagy anélkül, de nagyrészt elvégezték az épület külső homlokzati hőszigetelését. Ezzel a legnagyobb gond, az, hogy a panelek belsejébe beépített hőszigetelő anyag az évtizedek alatt tönkrement, elmorzsálódott, és ezért a panel homlokzatok hőszigetelés nélkül maradtak, megoldódott. A homlokzati hőszigetelés nélküli panelházakban a panellakók által kifizetett fűtési költség kárba vész. Ezt orvosolni kell, folytatni kell a panelprogramot és ezt tervezi most a kormány.

A panelépületek nem látványos, de nagyon bosszantó problémája az, hogy az épületgépészeti vezetékek elöregedtek, a panelházakban gyakori a csőtörés. A csőtörések javítása az egyes esetekben mindig csak a meghibásodott vezetékszakaszra korlátozódik, holott a ház teljes vezetékhálózatának az újra cserélésére van szükség. Remélhetőleg ezt is figyelembe veszi majd az alakuló panelprogram.

Megújul a lakástakarék állami támogatása, otthonteremtési céllal is

Visszavezetik az lakástakarék-megtakarítások állami támogatását, amely a kormány átfogó otthonteremtési programjának egyik pillére. Ez erősítheti a lakáscélú előtakarékosságot, és lakáshitel önrészére, lakásépítésre vagy energetikai korszerűsítésre is felhasználható. A maximális állami támogatás tíz év alatt: 1,8 millió forint.

Tudnunk kell, hogy a lakástakarékok állami támogatása már nyolc éve, 2018-ban megszűnt. Sok-sok takarékoskodó azonban nem költötte el a lakástakarékban tárolt megtakarítását, azt hosszútávú, lekötött betétként a bankban tartja. Most, hogy újra állami támogatásban részesülnek majd lakástakarékok, tovább folytatódhat majd a megtakarítás, és mindazok akiknek nem állt rendelkezésre elég pénz a tervezett felújításhoz, az állami költségvetés támogatásával tovább takarékoskodhatnak.

Változatlan marad a CSOK Plusz és a falusi CSOK

Emellett változatlan marad a CSOK Plusz és a falusi CSOK szabályozása, megmaradnak az adó-visszatérítési támogatások a kistelepüléseken, a fiatal munkavállalóknak adható lakáscafeteria, és folytatódik a babaváró hitel is.

Új elem a bérlakások és a kollégiumok építésének a terve

A korábbi kormányok számoltak azzal a történelmileg örökölt magyar szokással, hogy elsősorban a saját tulajdonú otthonunkban szeretünk lakni. Az előző kormány ezért a saját lakáshoz jutást úgy támogatta, hogy az alacsony hitelkamat lehetővé tette, hogy aki hitelt vesz fel, és saját lakást vásárol, alacsonyabb havi törlesztést fizethessen, mint az, aki lakást bérel és havi bérleti díjat fizet. Magyarországon jelenleg az Európai Unióban a legalacsonyabb, 9% a bérlakások száma. Ami mégis vonzóvá teszi a bérlakást, az a munkaerő mobilitása. Nagy szükség van kiadó lakásokra az olyan munkavállalók számára, akiket a munkájuk ahhoz köt, hogy gyakran változtassák a lakóhelyüket.

Kiemelt jelentőségű a megfizethető bérlakások és kollégiumok építését célzó Wekerle Lakás- és Kollégiumépítési Program. A bejelentett 550 millió eurós uniós forrás, kiegészítve banki és piaci finanszírozással, fontos alapja lehet egy hosszú távon működő állami és közhasznú bérlakásépítési rendszernek. Egy ilyen program a lakhatási nehézségek enyhítése mellett fontos gazdasági és társadalmi célokat is szolgálna: segíti a fiatalok önálló életkezdését, a családalapítást, a munkaerő mobilitását és a települések népességmegtartó erejét.

A program gazdasági jelentősége is lényeges. Egy állami, önkormányzati és piaci együttműködésre épülő, közhasznú bérlakásprogram az építőipari kereslet ingadozásait is mérsékelheti. A piaci lakásépítések visszaesésének időszakaiban is megrendelést biztosíthat a kivitelezőknek, a tervezőknek és az építőanyag-gyártóknak. Ehhez azonban mielőbb tisztázni kell a finanszírozás, a tulajdonlás, az üzemeltetés és a megfizethető lakbérek feltételeit.

A következő évek újlakás-kínálatát jelentősen befolyásolhatja a megszüntetett Otthon Start Programhoz (OSP) kapcsolódó kiemelt lakásberuházások felülvizsgálata: a beruházások közül végül hány, milyen feltételekkel és ütemezésben valósulhat meg. A korábban kiemelt státuszt kapott 33 fejlesztés közül 28, összesen mintegy 17 ezer tervezett lakással érintett.

A bérlakások és kollégiumi férőhelyek száma tekintetében szintén bizakodásra adhat okot a program.

Az építőipari kapacitások rendelkezésre állnak, de fel kell éleszteni őket

A bejelentett támogatások új lendületet adhatnak az építőiparnak, amely jelenleg megrendeléshiánnyal küzd. A lakásfelújítások gyorsabban, az új lakás- és bérlakásépítések hosszabb előkészítést követően élénkíthetik a piacot. Véleményünk szerint a legfontosabb, hogy a támogatások ne egyszeri beruházási hullámot indítsanak el, hanem tartós, kiszámítható megrendeléseket biztosítsanak. Ez teremthet megfelelő feltételeket a hazai gyártási kapacitások megtartásához és fejlesztéséhez, a munkahelyek stabilizálásához, a szakemberképzéshez és a minőségi építésekhez.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is egy legalább 15 évre szóló, összehangolt országos lakásprogram kidolgozását szorgalmaz, amely hosszú távra meghatározza a lakásépítési, lakásfelújítási és bérlakásépítési célokat, célszámokat, a támogatási eszközöket és a finanszírozás tervezhető kereteit. Kiemelten fontos a kormányzati területek összehangolt munkája, a szakmai szervezetek bevonása, valamint az európai uniós források minél szélesebb körű felhasználása. Szükségesnek tartjuk a lakáspolitikai intézkedések rendszeres monitoringját és hatékonyságának értékelését is: a kitűzött célok és a tényleges eredmények összevetését, a felhasznált támogatási források hasznosulásának, valamint a lakáspiaci és építőipari folyamatoknak a vizsgálatát.

Az építőanyag ipari kapacitások zömében rendelkezésre állnak

A magyar építőanyag ipar legnagyobb része nemzetközi vállalatok tulajdonában van. Építőanyag ipari családi vállalkozások csak csekély mértékben vannak jelen a piacon. Ezek közül ki kell emelni a nyílászáró szerkezeteket gyártó családi cégeket. Ez egy olyan adottság, amelynek az előnyei vitathatatlanok. A nemzetközi tulajdonos abban érdekelt, hogy minél gyorsabban piacot szerezzen magának hazánkban, majd azt követően a termelést Magyarországra helyezze. Jó példa erre néhány téglaipari gyártó, például a Wienerberger, és a Leier illetve a Rigips gipszkartongyár a Mátrai Erőmű területén. Tekintettel erre a terjeszkedési politikára, arra számíthatunk, hogy egy esetleges építőanyag ellátási probléma elvileg nem fordulhat elő. A jövő évek állami támogatási intézkedések nem okozhatnak olyan problémát, amelynek következtében építőanyag ellátási hiányosságok léphetnek fel.

Figyeljünk Ukrajnára

Mindannyian reménykedhetünk abban, hogy Ukrajnában hamarosan véget ér majd a háború. A békekötést követően egy romokban álló ország kiált majd segítségért. Nagyformátumú építési projektek indulnak majd, amelyek jelentősen leköthetik majd a magyar építőipari és építőanyag ipari kapacitásokat. Gondoljunk csak arra, hogy a délszláv háború befejezése után a délről érkező vevők magyar építőanyag gyárak teljes éves termelését lekötötték és előre kifizették. Más anyagok szállítási határideje a megrendeléstől számítva hat hónapra növekedett. Az ukrajnai békefolyamat, amennyiben valóra válik, nem csak az építőanyag gyártók kapacitásait köti majd le, hanem jelentős áremelkedést is okoz majd az építőanyagok piacán.

Most érdemes építkezni

Arra kell tehát figyelni, hogy könnyen előfordulhat, hogy a béke Magyarországon áremelkedésekhez vezet majd. Ha beindul Ukrajnában az építkezés, annak drámai hatása lehet a hazai építőanyag árakra. Az Európai Unió jelentős mértékű pénzzel segíti Ukrajnát, majd a békekötés után nagyon valószínűen a békés építést is ugyanilyen erővel fogja támogatni. Egy valószínű forgatókönyvként fogadható el tehát, hogy az építőanyagok ára, azaz az építkezések anyagra fordított költségvetése növekedni fog amint megtörténik a békekötés. Az pedig még beláthatatlan, hogy az ukrajnai béke milyen mértékben fogja majd befolyásolni a magyar építőipari vállalatok leterheltségét, azaz az építőipari kapacitásokat. A Wekerle Plusz vásárlási és építési lehetőségek széles társadalmi réteg számára teszi majd lehetővé (várakozásaink szerint) az új vagy megújuló otthonok elérését.

Rendszeres elemzés, az intézkedések hatásainak, eredményességének a mérése szükséges

A jelenleg elsősorban az MNB féléves elemzéseire támaszkodó értékelést átfogó, évente elkészülő kormányzati lakáspolitikai elemzéssel lenne érdemes kiegészíteni, amely minden év első felében bemutatja az előző év eredményeit, a meghatározó trendeket és a szükséges szakpolitikai korrekciókat.

A Wekerle-program lehetőséget teremthet a lakásállomány mennyiségi és minőségi megújulására, a megfizethető lakhatás javítására. A siker egyik mutatószáma az lesz, hogy a programok eredményeként ténylegesen több lakás épül-e, több otthon újul-e meg a jelenleginél, és szélesebb kör számára válik-e elérhetővé a megfelelő színvonalú és megfizethető lakhatás.

A KSH adatai a magyar lakásépítésekről 2026 I–III. negyedévében

• 2026 I–III. negyedévében 9803 lakást vettek használatba, ami 31%-os növekedést jelent az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest.
• A fővárosban 59%-kal több lakást építettek, mint 2025 első három negyedévében. A többi településkategóriában is növekedett a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 24, a többi városban 12, a községekben pedig 17%-kal.
• A fővárosban épült a lakások 41%-a, és a területi koncentráció ezen belül is erős. Budapest 3998 új lakásának 56%-a két kerületben épült fel: a XIII. kerületben 1146, a X. kerületben 1109 új lakást vettek használatba. Ugyanakkor a négy legkevesebb új lakással rendelkező kerületben (XX., XXI., V., VII.) összesen 5 darab új lakás épült.
• A régiók közül csak Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon csökkent az új lakások száma az előző év azonos időszakihoz képest. Minden más régióban növekedés tapasztalható, a legnagyobb mértékű Közép-Dunántúlon (62%), Budapesten (59%) és Észak-Alföldön (29%).
• A megyei jogú városok közül Székesfehérváron (246) és Kecskeméten (216) vették használatba a legtöbb új lakást. A négy legkevesebb új lakást realizáló megyei jogú városban, Esztergomban, Kaposváron, Tatabányán és Salgótarjánban a használatbavételek száma egyaránt 5 vagy annál kevesebb volt.
• A természetes személyek által épített lakások aránya 35%-ról 29%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 65%-ról 71%-ra nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.
• Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44–44%-a családi házban, illetve többszintes, többlakásos épületben, 9,6%-a lakóparkban található.
• A fővárosban a lakások mérete átlagosan 66 m² volt, míg a megyei jogú városokban 106, a többi városban 107, a községekben pedig 114 m².
• Az értékesítési céllal épített lakások aránya körülbelül 70%, a saját használatra építetteké körülbelül 30% volt, ezen a téren elmozdulás mutatkozik, az egy évvel korábbi arány 65-35% volt.
• Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 331 volt, 12%-kal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek számának növekedése az előző évi trenddel szemben nem Budapestre koncentrálódott, a fővárosban 4,0%-kal mérséklődött az engedélyezett lakások száma. A két legtöbb építési engedélyt kiadó fővárosi kerületben (XIII., IX.) található az összes újonnan engedélyezett budapesti lakás 69%-a. Ezzel szemben a két legkevesebb engedélyt kibocsátó kerületben (VI., I.) kevesebb mint 20 új lakásépítési engedélyt adtak ki.
• A fővároson kívül minden más településkategóriában növekedett a kiadott építési engedélyek száma az előző év azonos időszakihoz képest: a megyei jogú városokban 5,0, a többi városban 31, a községekben pedig 34%-kal.
• A megyei jogú városok közül a legtöbb új építési engedélyt Nyíregyházán (733), Kecskeméten (609), Debrecenben (510) és Győrben (498) adták ki. Ezzel szemben a három legkevesebb engedélyt kiadó megyei jogú városban (Szekszárd, Dunaújváros, Salgótarján) az engedélyek száma nem haladta meg a 10-et.
• Regionális szinten változatos trendek figyelhetők meg az engedélyezett lakások számában. Budapesten kívül az előző év azonos időszakinál kevesebb engedélyt adtak ki Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön is. A legnagyobb növekedés Észak-Magyarországon (55%) és Nyugat-Dunántúlon (53%) történt.
• Az építtetők az esetek 30%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
• A kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 17%-kal több, összesen 8584 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek országos száma 1982 volt, 9,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Történelmi esély a hazai lakáspiac és az építőipar számára: A Wekerle Plusz Program három eleme lehet a megoldás

A KSH legfrissebb adatai alapján a magyar lakásépítések terén már konkrét, statisztikailag is mérhető élénkülés tapasztalható: 2026 I–III. negyedévében 31%-kal nőtt a használatba vett, és 12%-kal az építendő lakások száma az előző év azonos időszakához képest. A Wekerle-program bejelentett intézkedéscsomagja a szakmai elemzések szerint jó alapot teremthet ahhoz, hogy ez a lendület a jövőben is megmaradjon, és lehetőséget biztosíthat a magyar lakásállomány minőségi és mennyiségi megújulására.

A tervek között szereplő 3%-os lakáshitel, a meghosszabbítani tervezett 5%-os lakásáfa, az alakuló új panelprogram, valamint a megfizethető bérlakás- és kollégiumépítési célok mind azt a célt szolgálják, hogy a lakáshoz jutás feltételei javuljanak. Ugyanakkor az elemzés rávilágít arra is, hogy a piaci időzítés kulcsfontosságú lehet az építkezők számára: bár az építőanyag-ipari kapacitások jelenleg bőségesen rendelkezésre állnak, egy esetleges ukrajnai békefolyamat és a szomszédos ország újjáépítésének megindulása a jövőben jelentős áremelkedést és kapacitáshiányt eredményezhet a hazai piacon is. A programok sikeres hasznosulásához tehát a tartós és kiszámítható szabályozás, valamint az eredmények rendszeres kormányzati visszamérése lesz szükséges.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a tervezett lakáspiaci intézkedésekről

1. Milyen új pénzügyi ösztönzőket terveznek bevezetni a lakásépítések és -vásárlások támogatására?

A Wekerle Plusz keretében a tervek szerint bevezetésre kerülhet (megmarad) egy új, 3%-os kamatozású lakásvásárlási és építési hitel, emellett a kormányzat az 5%-os lakásáfa határozatlan idejű fenntartását is kilátásba helyezte. Az elemzés szerint a rendszer az ötéves bentlakási kötelezettséggel a tényleges lakhatási célt kívánja majd előnyben részesíteni a befektetésekkel szemben.

2. Kiket érinthet az új panelprogram, és milyen munkálatokra terjedhet ki?

A bejelentések alapján a tégla építésű társasházak mellett – 16 év elteltével – a panelépületek is újra bekerülhetnek egy országos felújítási programba. A szakmai elemzés hangsúlyozza: nagy szükség lenne arra, hogy a program ne csupán az elöregedett külső hőszigetelések pótlására fókuszáljon, hanem remélhetőleg figyelembe veszi a panelházak elöregedett épületgépészeti (például vízvezeték-) hálózatának teljes cseréjét is.

3. Milyen nagyságrendű az energetikai korszerűsítési program tervezett kerete?

A kormányzati bejelentések szerint a 2030-ig tervezett, 633 milliárd forintos támogatási keret becslések alapján akár 120 ezer otthon energetikai korszerűsítését segítheti. A tervek szerint ez a keretösszeg túljelentkezés esetén további források bevonásával akár bővíthető is lesz.

4. Milyen szerepet kaphatnak a jövőben a lakástakarékok?

A tervek szerint visszavezetik a lakástakarék-megtakarítások állami támogatását, amely 2018-ban szűnt meg. A maximális állami támogatás mértéke tíz év alatt elérheti az 1,8 millió forintot. A várakozások szerint ez az intézkedés ismét jelentősen erősítheti a lakáscélú előtakarékosságot.

5. Változnak-e a korábban bevezetett családtámogatási formák, mint a CSOK Plusz?

A jelenlegi információk szerint nem. Az elemzés kitér rá, hogy a CSOK Plusz és a falusi CSOK szabályozása változatlan marad, ahogy megmaradnak a kistelepülési adó-visszatérítések, a babaváró hitel és a fiatal munkavállalóknak adható lakáscafeteria is.

6. Miért került a fókuszba a bérlakás- és kollégiumépítés?

Magyarországon jelenleg európai uniós szinten is nagyon alacsony, mindössze 9% a bérlakások aránya. A munkaerő mobilitásának segítése és a fiatalok életkezdésének támogatása érdekében a tervek között szerepel a Wekerle Lakás- és Kollégiumépítési Program, amely a bejelentett 550 millió eurós uniós forrás bevonásával egy hosszú távon működő, közhasznú bérlakáspiaci rendszer alapjait teremtheti meg.

7. Számíthatunk-e építőanyag-hiányra a növekvő építési kedv miatt?

A hazai építőanyag-ipari kapacitások – melyeket zömében nagy nemzetközi vállalatok (pl. Wienerberger, Leier) működtetnek – jelenleg nagyrészt rendelkezésre állnak. A gyártók helyi piacbővítési érdekei alapján az elemzők arra számítanak, hogy az állami támogatások okozta keresletnövekedés elvileg nem okozhat ellátási problémákat Magyarországon.

8. Miért sürgetheti a jelenlegi helyzet az építkezések megkezdését az elemzés szerint?

A szakértői prognózisok arra figyelmeztetnek, hogy egy esetleges ukrajnai békekötést követően várhatóan hatalmas volumenű újjáépítési projektek indulnak meg a szomszédban. Ez a forgatókönyv jelentősen lekötheti a régiós (és hazai) építőipari kapacitásokat, ami valószínűsíthetően drámai áremelkedéshez vezetne a magyar építőanyag-piacon is.

9. Mely területeken volt a legmagasabb az új lakások építése 2026-ban?

A KSH tényadatai alapján 2026 első három negyedévében Budapesten koncentrálódott az építkezések jelentős része (itt épült az új lakások 41%-a), azon belül is a XIII. és a X. kerület emelkedett ki. A megyei jogú városok közül Székesfehérváron és Kecskeméten vették használatba a legtöbb új lakást.

10. Mely régiókban mutatkozott kiugró növekedés a KSH adatai alapján?

2026 I–III. negyedévében (az előző év azonos időszakához képest) a használatba vett lakások száma a Közép-Dunántúlon 62%-kal, Budapesten 59%-kal, az Észak-Alföldön pedig 29%-kal növekedett. A kiadott építési engedélyek számában a legnagyobb megugrást Észak-Magyarországon (55%) és a Nyugat-Dunántúlon (53%) regisztrálták.