Megtorpant a lakásdrágulás, Budapesten már három hónapja állnak az árak – Mit hozhat az Otthon Start után induló Wekerle Plusz Program, és mire kötelez a történelmi név?

Szerző: Több Mint Tüzép szerkesztősége
Fiatal pár egy piros tetejű házmakettet tart a kezében, miközben az otthonteremtés és a lakásvásárlás lehetőségeit mérlegeli.

Az ingatlan.com lakásárindexe szerint 2026 októberében országosan mindössze 0,2 százalékkal nőttek a lakásárak, az éves drágulás 6,9 százalékra lassult, Budapesten pedig harmadik hónapja stagnálnak az árak (1,8 százalékos éves ütemmel). A fővárosban a használt lakások medián négyzetméterára 1,4 millió, az új építésűeké 1,72 millió forint, miközben az új kínálat egy év alatt 52 százalékkal bővült.

A piaci fordulat egybeesik az Otthon Start Program lezárásával és az új lakásokra 3%, a használtakra 5% fix kamatozású hitelt kínáló Wekerle Plusz Program indulásával, amelynek feltételeinek Budapesten az eladó új lakások 16%-a, vidéken viszont több mint 70%-a felel meg. A kormány 2026. október 27-én bemutatott átfogó lakhatási reformja – Wekerle Sándor 1909–1925 között épült kispesti bérlakásprogramjának örökségét idézve – a lakásvásárlás és -építés mellett az energetikai felújítást, a megtakarításokat és a bérlakásépítést is célozza; hosszú távú sikerét pedig az jelezheti, ha a 2024-es 13 295 és a 2025-ös 12 062 új lakás után az éves építési volumen közelíteni tud az évi 40 ezres elvárt szinthez.

Kifulladt az áremelkedés: közel hároméves mélyponton a budapesti lakásdrágulás üteme

Megtorpant a lakásárak emelkedése: októberben országosan alig drágultak az ingatlanok, Budapesten pedig már harmadik hónapja stagnálnak az árak. Az ingatlan.com lakásárindexe szerint az éves áremelkedés üteme a fővárosban közel hároméves mélypontra, 1,8 százalékra lassult. A lakáspiaci fordulat egybeesik az Otthon Start megszűnésével és a Wekerle Plusz indulásával, amely elsősorban az új építésű lakások iránti keresletet élénkítheti.

Októberben országosan mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak havi összevetésben, Budapesten pedig lényegében stagnáltak az ingatlan.com legfrissebb lakásárindexe szerint, amely a használt és új lakóingatlanok árának változását mutatja be hónapról hónapra. Az éves drágulás országosan a szeptemberi 8,2 százalékról 6,9 százalékra lassult, ami több mint kétéves mélypontot jelent. A fővárosban még látványosabb ez a folyamat: az éves áremelkedés üteme 1,8 százalékra csökkent, amire 2023 decembere óta nem volt példa.

„A lakáspiacon az elmúlt hónapokban egyértelműen kifulladt a korábbi áremelkedési hullám. Különösen Budapesten látványos a fordulat, ahol már három hónapja nem emelkednek az árak, a használt lakások átlagos árszintjét jól jellemző medián négyzetméterár pedig ugyanott tart, mint egy évvel ezelőtt. Az Otthon Start Program utolsó napjaiban tapasztalt keresleti élénkülés sem idézett elő újabb áremelkedést, ami – megerősítve a lakáspiacon korábban kirajzolódó trendeket – arra utal, hogy a vevők pénztárcája már nem bírt el további drágulást a lakáspiacon. Vagyis a vásárlóerő természetes korlátot szabott az áremelkedésnek” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A szakember szerint figyelemre méltó fejlemény, hogy az ország minden régiójában csökkent az éves lakásdrágulás tempója. A budapesti áremelkedés mértéke pedig kisebb már az inflációnál is, ami reál értelemben már csökkenést jelent a fővárosban. A budapesti drágulás fékeződésében szerepet játszik az is, hogy a kamattámogatott hitelek négyzetméterár-korlátja az aktuális árszint közelében jár.

Nagy különbségek a budapesti és vidéki lakásárakban: hol mennyiért kínálják most az ingatlanokat?

Használt lakások Budapesten: 1,4 milliós mediánár és óriási szórás a kerületek között

Az eladásra kínált használt lakások és házak medián négyzetméterára az ingatlan.com adatai szerint Budapesten 1,4 millió forint volt november elején, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A legdrágább városrész továbbra is az V. kerület, ahol közel 2 millió forint a medián négyzetméterár. Ezt az I. kerület követi majdnem 1,9 millióval, majd a XII. kerület jön 1,74 millió forinttal.

A legolcsóbb a XXIII. kerület, ahol 940 ezer forintnál van a középérték. A legolcsóbbak közé sorolható még a XXI. és a XX. kerület, ahol egyaránt 1,03 millió forint körül alakul a medián négyzetméterár. A legnagyobb használtlakás-kínálattal a XIII. kerület rendelkezik, ahol közel 3700 hirdetésből válogathatnak a vevők, ők közel 1,6 millió forintos medián négyzetméterárral számolhatnak. A második helyen a II. kerület áll közel 2500 hirdetéssel és 1,71 millió forintos négyzetméterárral.

Új építésű lakások a fővárosban: 52 százalékkal bővült a kínálat egy év alatt

Az új építésű lakások esetében magasabb árszinttel találkozhatnak a vásárlók: a fővárosi medián négyzetméterár 1,72 millió forint, ami egyébként 4,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A legdrágább a II. kerület 3,1 millió forintos medián négyzetméterárral, amelyet a XII. kerület 3,03 millió, majd a VI. kerület 2,54 millió forinttal követ.

A legolcsóbb új lakások a XV. kerületben találhatók 1,21 millió, a XVII. kerületben 1,23 millió, valamint a XXIII. kerületben 1,31 millió forintos négyzetméteráron. Az új lakásokból a XIII. kerületben a legnagyobb a választék, közel 1800 hirdetéssel és 1,74 millió forintos medián négyzetméterárral. A második helyen a XI. kerület áll közel 800 eladó új lakással, amelyek medián négyzetméterára 1,82 millió forint. A fővárosi új lakások kínálata egy év alatt 52 százalékkal bővült, így a vevők az egy évvel korábbinál lényegesen nagyobb választékból válogathatnak.

Mi a helyzet a megyeszékhelyeken? Debrecen, Győr és Szeged vezeti a mezőnyt

A megyeszékhelyek közül a legnagyobb kínálattal rendelkező öt településen Debrecenben a használt lakások és házaknál a medián 1,02 millió, Szegeden 960 ezer, Győrben 950 ezer, Pécsen 800 ezer, míg Nyíregyházán 790 ezer forint. A többi megyeszékhelyen 310–950 ezer forint között alakulnak az átlagos négyzetméterárak: a legalacsonyabb érték Salgótarjánhoz, a legmagasabb Székesfehérvárhoz kötődik.

Az új építésű lakások kínálata alapján Debrecen, Győr, Szeged, Pécs és Székesfehérvár áll az első öt helyen. Ezekben a városokban rendre 1,38 millió, 1,28 millió, 1,39 millió, 1,14 millió és 1,17 millió forint a medián négyzetméterár.

Fiatal nő telefonál egy kanapén ülve, költöztetődobozok és becsomagolt tárgyak között, új otthonába költözés közben.

Programváltás után: új lendületet kaphat a megfizethető új építésű lakáspiac a Wekerle Plusz Programmal

Az októberi adatok már egy új piaci időszak kezdetét is jelzik. Az Otthon Start Program helyét a Wekerle Plusz Program veszi át, amely az új lakások esetében 3 százalékos, a használt ingatlanoknál pedig 5 százalékos fix kamatozású államilag támogatott hitellel ösztönözheti a vásárlásokat. A kamatelőny pedig az új építésű ingatlanok irányába tolhatja a keresletet. Balogh László szerint a programváltás újabb lendületet hozhat az új építésű lakások piacán, de ehhez szükség lesz kínálatbővítő intézkedésekre is.

„Budapesten az eladó új építésű lakóingatlanok 16 százaléka felel meg a Wekerle Plusz feltételeinek, a fővároson kívül viszont a kínálat több mint 70 százaléka. A megfizethető lakások építését támogató intézkedések ezért nem csak a potenciálisan növekvő keresletet szolgálnák ki, hanem versenyhelyzetet teremtenének a használt lakások piacán. Ezzel pedig a használt lakások vásárlói is sokat nyernének, mivel így tovább mérséklődhet a lakásdrágulás üteme” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője. Wekerle neve több mint száz év után ismét lakásprogramot fémjelez – mire kötelez ez az örökség?

Wekerle Program: a magyar lakáspolitika egyik legnagyobb állami vállalkozásának történelmi öröksége

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület összefoglalta a Wekerle Programról közismert tudnivalókat. A Wekerle név a magyar lakáspolitika egyik legjelentősebb állami lakásépítési vállalkozását idézi. Wekerle Sándor miniszterelnök kezdeményezésére a 20. század elején több ezer megfizethető bérlakás épült, méghozzá olyan környezetben, ahol a lakhatás minősége, a közösségi élet és a várostervezés is kiemelt szerepet kapott. A kormány most átfogó otthonteremtési, lakásfelújítási és bérlakásépítési programot indított ezen a néven. A névválasztás komoly történelmi örökségre utal – és mércét is állít a megvalósítás elé.

A 19–20. század fordulóján Budapest rendkívül gyorsan fejlődött. Az iparosodás jelentős munkaerőt vonzott a fővárosba, a lakásépítés azonban nem tudott lépést tartani a népesség növekedésével. A lakáshiány, a zsúfoltság és a magas lakbérek különösen a munkáscsaládok számára jelentettek súlyos problémát.

Wekerle Sándor pénzügyminiszterként kezdeményezte egy nagyszabású állami munkáslakás-építési program megvalósítását. Az 1908. évi XXIX. törvény lehetővé tette, hogy az állam 12 millió korona értékben építsen munkáslakásokat, amelyeket elsősorban az állami és más üzemek munkásainak, alkalmazottainak adhatott bérbe.

A Kispesten megindult építkezések eredményeként 1909 és 1925 között – a levéltári feldolgozás szerint – 1007 lakóházban 4412 lakás készült el. A fejlesztés több tízezer ember számára teremtett lakhatási lehetőséget. A program különlegessége az volt, hogy az állam nem csupán támogatta a lakásépítést, hanem maga szervezte meg és finanszírozta a megfizethető bérlakások létrehozását.

Ki volt Wekerle Sándor, az első polgári származású magyar kormányfő?

Wekerle Sándor (1848–1921) a dualizmus kori Magyarország egyik meghatározó politikusa, pénzügyi szakembere és államférfija volt. Három alkalommal töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, és ő volt Magyarország első polgári származású kormányfője.

Politikai pályáját elsősorban pénzügyi és gazdasági reformok jellemezték, de nevéhez jelentős szociálpolitikai kezdeményezések is kapcsolódtak. Felismerte, hogy az iparosodással és a városok gyors növekedésével együtt járó lakáshiány nem csupán az érintett munkások és családok magánügye, hanem olyan társadalmi és gazdasági probléma, amelynek kezelésében az államnak is szerepet kell vállalnia. Legmaradandóbb lakáspolitikai alkotása a kispesti állami munkástelep, a későbbi Wekerletelep létrehozása volt.

Nem egyszerű lakótelep, hanem élhető városrész épült Kós Károly közreműködésével

A Wekerletelep nemcsak mérete, hanem városépítészeti szemlélete miatt is különleges volt. A korabeli zsúfolt bérházas beépítés helyett kertvárosias lakónegyedet alakítottak ki, alacsony épületekkel, kertekkel, fásított utcákkal és közösségi terekkel. A tervezés során arra is figyeltek, hogy a vidékről érkező munkások számára ismerős, élhető környezet jöjjön létre.

A lakóházak mellett iskolák, óvodák, üzletek, közintézmények és közösségi létesítmények épültek. A telep központjának kialakításában Kós Károly is meghatározó szerepet játszott. A fejlesztés tehát túlmutatott a lakások számának növelésén: a lakhatást a közlekedéssel, a szolgáltatásokkal, a közösségi élettel és az épített környezet minőségével együtt kezelte.

A Wekerletelep ma is Budapest egyik sajátos karakterű, keresett lakónegyede, amelyet 2011-ben műemléki jelentőségű területté nyilvánítottak.

A megfizethető lakhatás és a gazdasági racionalitás összekapcsolása

Wekerle lakásépítési kezdeményezése nem pusztán szociális intézkedés volt. Az államnak mint jelentős munkaadónak gazdasági érdeke is fűződött ahhoz, hogy a fejlődő ipar számára szükséges munkaerő megfelelő lakhatáshoz jusson. A munkáslakások építése így egyszerre szolgált társadalompolitikai és gazdaságfejlesztési célokat.

A Wekerletelep lakásait bérbe adták, a lakbérek pedig a korabeli budapesti piaci lakbéreknél lényegesen alacsonyabbak voltak. A bérlakásépítésnek ugyanakkor szélesebb piacbefolyásoló szerepet is szántak: a lakáskínálat bővítésével a fővárosi lakbérek mérséklését kívánták elősegíteni.

A történeti forrásokból az is látható, hogy a korabeli megoldás nem volt minden tekintetben mai értelemben vett szociális bérlakásrendszer. A bérlők kiválasztását és a lakások használatát szigorú szabályok határozták meg, a munkáltatóhoz kötődő lakhatás pedig a dolgozók függőségét is erősíthette.

A Wekerle-modell maradandó értéke ezért elsősorban nem a korabeli szabályok átvételében, hanem az állami felelősségvállalásban, a nagy léptékű lakáskínálat-bővítésben és a minőségi, megfizethető lakhatás összekapcsolásában kereshető.

Háromtagú család egy modern, többszintes társasház előtt, az új építésű lakások iránti keresletet és az otthonteremtést szemléltetve.

Mit üzen a Wekerle név a mai lakáspolitikában? Öt alapelv a 2026-os reform mögött

A Tisza Párt 2026 februárjában közzétett választási programjában már szerepelt a Wekerle Sándor Bérlakásépítési és Otthonfejlesztési Program. A párt tehát már az új kormányzati intézkedések bejelentése előtt ehhez a történelmi örökséghez kapcsolta lakáspolitikai elképzeléseit.

A 2026 október 27-én bemutatott Wekerle program ezt a megközelítést terjeszti ki egy átfogóbb támogatási rendszerre. Az új konstrukciók a lakásvásárlást és -építést, a lakáscélú megtakarításokat, a családi házak és társasházak energetikai korszerűsítését, valamint a megfizethető bérlakások és kollégiumok építését egyaránt magukban foglalják.

Egy szakpolitikai program elnevezése sosem véletlen: szimbolikus üzenetet hordoz a társadalom, a piac és a szakma felé. Az, hogy a lakhatási reform a Wekerle nevet kapta, mélyen gyökerező gazdaságpolitikai és társadalmi vállalást jelez.

  1. A lakhatás nem kizárólag magánügy. Wekerle kezdeményezése azt üzente, hogy az államnak felelőssége van a megfelelő lakáskínálat megteremtésében, különösen ott, ahol a piac nem tud megfizethető megoldásokat biztosítani.
  2. Nem elég a lakáshoz jutást támogatni, lakásokat is kell építeni. A Wekerletelep létrehozásának középpontjában a kínálat bővítése állt. Ez napjainkban is fontos szempont, amikor a keresletoldali támogatások önmagukban akár az árak emelkedéséhez is hozzájárulhatnak.
  3. A bérlakás a lakhatási rendszer fontos eleme. Wekerle programja nem a tulajdonszerzést, hanem az elérhető árú bérlakásokat helyezte előtérbe. A mostani programban a bérlakásépítés ismét önálló lakáspolitikai célként jelenik meg.
  4. A lakáspolitika gazdaságfejlesztési eszköz is. A megfelelő lakhatás elősegítheti a munkavállalók mobilitását, a vállalkozások működését és a gazdaság fejlődését. A lakásépítések és felújítások emellett jelentős megrendeléseket biztosíthatnak az építőiparnak.
  5. A lakás minősége és környezete is számít. A Wekerletelep példája arra emlékeztet, hogy a sikeres lakásfejlesztés nem merül ki lakások felépítésében: a közlekedés, a közszolgáltatások, a zöldfelületek, a közösségi terek és az építészeti minőség ugyancsak meghatározó.

Sűrűn beépített városrész madártávlatból, társasházakkal és lakóépületekkel, a magyarországi lakáspiac és lakásárak alakulását szemléltetve.

Mire kötelez a Wekerle név, és mitől lehet sikeres az új lakásprogram?

A történelmi névadás önmagában nyilván nem garantálja, hogy az új lakáspolitika sikeres lesz. A Wekerletelep öröksége azonban olyan mércét állít, amelyhez a program eredményeit hosszabb távon viszonyítani lehet.

Az egyik legfontosabb követelmény a tényleges lakáskínálat bővítése. A kedvezményes hitelek és támogatások mellett érdemi lakásépítési teljesítményre van szükség, különösen a megfizethető lakások szegmensében. A történelmi előd példájához akkor kapcsolódhat hitelesen az új program, ha a támogatási rendszer nem csupán a lakások iránti keresletet növeli, hanem a kínálat bővülését is elősegíti.

A másik fontos szempont egy hosszú távon fenntartható, megfizethető bérlakásrendszer kialakítása. A Wekerle név különösen erős elvárást teremt ezen a területen. Az új programnak nemcsak a lakások számát, hanem azok hosszú távú megfizethetőségét, fenntartható finanszírozását és működtetését is biztosítania kell. A közhasznú bérlakásépítés, az önkormányzati együttműködés és a magántőke bevonása ehhez többféle lehetőséget kínálhat.

Harmadik követelmény a lakhatási és építészeti minőség. A Wekerletelep több mint száz évvel ezelőtt is arra törekedett, hogy ne pusztán lakóépületek, hanem élhető városrész jöjjön létre. A mai lakásfejlesztéseknél ezt az energiahatékonyság, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a jó közlekedési kapcsolatok és a megfelelő közösségi infrastruktúra követelményeivel kell kiegészíteni.

Végül a hosszú távú gondolkodás és a kiszámíthatóság is a történelmi örökség része. A lakásépítés és a lakásállomány megújítása többéves, sok esetben évtizedes folyamat. Egy sikeres országos lakáspolitika ezért nem épülhet kizárólag rövid távú támogatási konstrukciókra: stabil célokra, kiszámítható finanszírozásra, folyamatos szakmai együttműködésre és az eredmények rendszeres értékelésére van szükség.

Több mint egy évszázados üzenet: mikor közelítheti meg a lakásépítés az évi 40 ezer új otthont?

Wekerle Sándor lakásépítési kezdeményezésének legfontosabb tanulsága ma is érvényes: a lakhatási problémákat nem lehet kizárólag egyéni megoldásokra és a piac működésére bízni. A megfelelő lakáskínálat, a megfizethető bérlakások és a minőségi lakókörnyezet létrehozása hosszú távú közpolitikai feladat.

A Wekerletelep története ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy egy jól előkészített, következetesen végrehajtott lakásépítési program eredményei generációkon át fennmaradhatnak.

A Tisza-kormány Wekerle programjának igazi sikere ezért nem a bejelentett támogatások összegén, hanem azon lesz mérhető, hogy mennyi új, megfizethető és jó minőségű otthon jön létre, mennyivel javulnak a lakhatási lehetőségek, és sikerül-e tartósan kiszámíthatóbbá tenni a magyar lakáspiacot.

A magyar háztartások száma 4 millió. Tekintettel arra, hogy egy lakás körülbelül száz évig tudja megfelelő színvonalon szolgálni a tulajdonosait, a lakáspiaci szereplők egyetértenek abban, hogy nem túlzás az igény az évi negyvenezer lakás megépítésére. Tekintettel arra, hogy 2024-ben 13.295, 2025-ben pedig 12.062 új lakás épült, a Wekerle Plusz eredménye akkor lesz látható, és mérhető, hogyha az épített lakásszám egyre jobban közelít az évi 40.000 lakáshoz.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a lakásárakról és a Wekerle Plusz Programról

1. Mennyivel lassult a lakásdrágulás üteme országosan és Budapesten 2026 októberében?

Az ingatlan.com lakásárindexe szerint 2026 októberében országosan mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak havi szinten, az éves drágulás üteme pedig a szeptemberi 8,2 százalékról 6,9 százalékra lassult (ami több mint kétéves mélypont). Budapesten már harmadik hónapja stagnálnak az árak, az éves drágulás pedig 1,8 százalékra esett vissza, amire 2023 decembere óta nem volt példa.

2. Mi okozta a lakásárak emelkedésének megtorpanását a szakértők szerint?

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a vásárlóerő szabott természetes korlátot a további drágulásnak: a vevők pénztárcája már nem bírt el újabb áremelkedést, még az Otthon Start Program utolsó napjaiban látott keresletélénkülés ellenére sem. Emellett a budapesti fékeződésben az is szerepet játszik, hogy a kamattámogatott hitelek négyzetméterár-korlátja az aktuális árszint közelében jár, az infláció alatti drágulás pedig reálértéken már árcsökkenést jelent a fővárosban.

3. Mennyi most a medián négyzetméterár Budapesten a használt és az új építésű lakásoknál?

November elején Budapesten a használt lakások és házak medián négyzetméterára 1,4 millió forint volt (megegyezve az egy évvel korábbival), ahol a legdrágább az V. kerület (közel 2 millió Ft), a legolcsóbb pedig a XXIII. kerület (940 ezer Ft). Az új építésű lakások fővárosi medián négyzetméterára 1,72 millió forint (+4,5% egy év alatt), itt a II. kerület a legdrágább (3,1 millió Ft) és a XV. kerület a legolcsóbb (1,21 millió Ft), miközben a fővárosi új lakáskínálat egy év alatt 52 százalékkal bővült.

4. Hogyan alakulnak a lakásárak a vidéki megyeszékhelyeken?

A legnagyobb kínálattal rendelkező öt megyeszékhelyen a használt ingatlanok medián négyzetméterára Debrecenben 1,02 millió, Szegeden 960 ezer, Győrben 950 ezer, Pécsen 800 ezer, Nyíregyházán pedig 790 ezer forint (a többi megyeszékhelyen 310 ezer [Salgótarján] és 950 ezer forint [Székesfehérvár] között mozog). Az új építésű lakásoknál az élmezőnyben Szegeden 1,39 millió, Debrecenben 1,38 millió, Győrben 1,28 millió, Székesfehérváron 1,17 millió, Pécsen pedig 1,14 millió forint a medián négyzetméterár.

5. Milyen kamatfeltételekkel indul az Otthon Start helyébe lépő Wekerle Plusz Program?

A Wekerle Plusz Program az új építésű lakások vásárlásához és építéséhez 3 százalékos, a használt ingatlanokhoz pedig 5 százalékos fix kamatozású, államilag támogatott hitelt kínál. A kamatelőny várhatóan az új építésű lakások irányába terelheti a keresletet.

6. Az eladó új építésű lakások mekkora része felel meg a Wekerle Plusz feltételeinek?

Az ingatlan.com adatai alapján Budapesten az eladásra kínált új építésű lakóingatlanok 16 százaléka felel meg a Wekerle Plusz feltételeinek, míg a fővároson kívül a kínálat több mint 70 százaléka teljesíti az előírásokat.

7. Hogyan hathat a Wekerle Plusz Program a használt lakások árára?

Balogh László szakértő várakozása szerint a megfizethető új lakások építését ösztönző intézkedések versenyhelyzetet teremthetnek a használt lakások piacán is. Ez a versenyhelyzet a használt lakások vásárlóinak is kedvezhet, mivel tovább mérsékelheti a használt ingatlanok drágulásának ütemét.

8. Mi volt a történelmi Wekerle-program lényege a 20. század elején?

Wekerle Sándor pénzügyminiszter (később miniszterelnök) kezdeményezésére, az 1908. évi XXIX. törvény keretében 12 millió korona állami forrásból épültek megfizethető munkáslakások Kispesten. 1909 és 1925 között 1007 lakóházban összesen 4412 bérlakás készült el kertvárosias, élhető környezetben, iskolákkal, óvodákkal és közösségi terekkel (utóbbi tervezésében Kós Károly is meghatározó szerepet játszott).

9. Milyen pillérekből áll a 2026. október 27-én bemutatott átfogó Wekerle program?

A bemutatott átfogó lakhatási reform négy fő területet ölel fel: a lakásvásárlást és -építést, a lakáscélú előtakarékosságot (megtakarításokat), a családi házak és társasházak energetikai korszerűsítését, valamint a megfizethető bérlakások és kollégiumok építését.

10. Mi lesz a Wekerle Plusz Program sikerének legfőbb mérőszáma a lakáspiaci szereplők szerint?

Mivel Magyarországon 4 millió háztartás van, és egy lakás élettartama körülbelül száz év, a szakmai szereplők szerint évi 40 ezer új lakás megépítésére lenne szükség a lakásállomány megújulásához. Tekintettel arra, hogy 2024-ben 13 295, 2025-ben pedig 12 062 új lakás épült, a Wekerle Plusz eredménye akkor lesz érdemben mérhető, ha az éves lakásépítési szám egyre jobban közelít az évi 40 ezres szinthez.

Exkluzív tippek

Iratkozz fel és kapd meg a legfrissebb tartalmakat!